Szívgyilkos harag

Mindannyian érezzük, hogy az erős érzelmek izgalomba hoznak, egész testünket-lelkünket áthatják. Miközben átéljük, az akaratunktól független vegetatív idegrendszerünk is aktiválódik, ami – egyebek mellett – ellenőrzése alatt tartja a szívünk működését is. A hirtelen föltoluló erős érzelem, így tipikusan a düh, a harag nyomán lökéshullámhoz hasonló hatás (stressz) éri a szívritmust szabályozó beidegzést – ami jó esetben kivédi azt, rosszabb esetben viszont erre képtelenné lesz, és a szív kiesik a ritmusából. A gyakran ismétlődő dühkitörések során olyan elektromos változások következnek be a szívben, amelyek a későbbiekben hajlamossá tesznek sokakat a szívritmuszavarra – állítják amerikai kutatók.

Az már közismert az orvosi körökben, hogy a tízezreket érintő nagy stresszhatások idején, mint amilyeneket például a földrengés, a háború idéz elő, megszaporodnak a hirtelen szívhalálok. Azt azonban, hogy a harag és más erős érzelmek összefüggnek a szívritmus későbbi zavaraival, mindeddig legföljebb sejteni lehetett, de bizonyítani csak most sikerült.

A kutatók olyan embereken végezték a megfigyeléseiket, akiknek – a korábbi szívbetegségük miatt – szívritmus-szabályozót ültettek a mellkasába. Ez a berendezés folyamatosan figyeli a szerv működését, és ha a normálisnál gyorsabban ver a szív vagy ha a szívizom szabálytalan, gyors „remegésbe” kezd, elektromos jelek sugárzásával állítja helyre a kibillent ritmust. Az orvosok mintegy hatvan, szívritmus-szabályozóval élő beteg szívműködését követték nyomon. Kiindulásként mesterséges stresszhelyzetbe hozták a pácienseket úgy, hogy megkérték őket: idézzenek föl magukban egy olyan nemrégiben történt esetet, amikor erősen dühösek, haragosak voltak. Közben figyelték a szívük működését, különösen azt az értéket, ami annak elektromos stabilitását jellemzi. Ez követően a betegeket három évig követték nyomon azt figyelve, hogy melyiküknél alakult ki olyan szívritmuszavar, amelynek csak a testben lévő szívritmus-szabályozó készülék tudott véget vetni. Kiderült: ez az állapot a páciensek 16 százalékában következett be, az ő szívük tehát érzékenyebb a hirtelen haragra. És emiatt náluk nagyobb a kockázata a hirtelen szívhalálnak is.

A megelőzés eszköze egy olyan terápia, ami segít megbirkózni a hirtelen haraggal és más negatív érzelmekkel azoknak, akiknek ebből nagyobb kockázattal származik (szív)bajuk. De nem csak nekik, mindannyiunknak jót tesz, ha legalább háromig el tudunk számolni, mielőtt fölmegy a pumpa bennünk, hogy ne essünk az üvöltő dervis hálátlan szerepébe. Mert nem imponáló, és még ártalmas is.