Téglákat árul a hoppon maradt alvállalkozó

– Nincs mit vesztenem – mondja Szűcs László építési vállalkozó, akiről néhány hónapja írtunk: akkor a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségével közösen megkísérelte lebontani Szegeden a neki tartozó fővállalkozó telephelyét. Szűcs cége elvégzett bizonyos építési munkákat, amelyek ellenértékét a megrendelő önkormányzat kifizette a fővállalkozónak. A fővállalkozó viszont elszámolási vitába keveredett alvállalkozójával, aki állította, hogy még bizonyos felhasznált anyagok árát sem kapta meg. A Vállalkozók Érdekvédelmi Szervezete kiállt az alvállalkozó mellett, az ügyben lehetőséget láttak arra, hogy felhívják a figyelmet a rossz jogszabályi környezet miatti körbetartozásokra.

Ennek ellenére Szűcs László máig nem jutott a pénzéhez, az adósságok miatt árverezik a házát. Hogy kimásszon a csávából, kitalálta, hogy értékesíti a tulajdonát képező társasházat, a válság miatt azonban ez nem sikerült. Ekkor merült fel benne az ötlet, amelyet pontosan nem is hajlandó felfedni. Lényege, hogy bárki vehet tőle egy téglát a társasházból, darabját huszonötezer forintért, és ha kétezer tégla elkelt, a vásárlókat összehívja, és egyikőjük megkapja ajándékba a társasházat.

– A befizetett összegek ügyvédi letétben vannak, az egész eljárást közjegyző felügyeli majd – állítja Szűcs László. – Nem tartunk sorsolást az összejövetelen, ennek ellenére úgy fogjuk meghatározni, hogy ki kapja a házat, hogy azzal mindenki elégedett lesz. Az egész nagyon egyszerű, de mivel ezt az eljárást nem lehet levédetni, azt az egy szót nem mondhatom el, ami érdemben magyarázná, mit is szeretnénk csinálni. Az ügyvédem és én úgy véljük, hogy ebbe nem lehet belekötni.

Szűcs László ügyvédi letétbe helyezett számlájára állítása szerint eddig több, mint ötmillió forint érkezett. Az építési vállalkozó azt is elmondta, hogy a Szerencsejáték Zrt.-től jogászok keresték, de nekik sem árulta el, mi az eljárás lényege.

Azt kérdeztük még Szűcs Lászlótól, hogy ha ilyesmit tervez, miért nyilatkozik róla a lapoknak, hiszen ez vélhetőleg felkelti majd a hatóságok figyelmét:

– Ha ez nem sikerül, engem kirúgnak a házamból. Hirdetni nincsen pénzem, ezért fordulok a sajtóhoz: meg vagyok győződve arról, hogy semmi törvénytelent nem követek el. Üres a zsebem, ez az egy mentsváram van.

Kíváncsiak voltunk, mit szól mindehhez az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya:

– A szerencsejáték törvény pontosan meghatározza a szerencsejáték fogalmát – magyarázza Raskóné Nagy Mária osztályvezető. – Amikor a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt vagy kizárólag a véletlen múlik. Nevezzük bárminek, amit Szűcs úr értékesít – hiszen egy tégla nem kerül huszonötezer forintba –, mindenképpen tét befizetéséről beszélünk. Nyereményül egy társasházat helyez kilátásba, és amennyiben a nyeremény sorsolás útján jut el a játékoshoz, akkor az  egyértelműen szerencsejátéknak minősül.

– És mi történik, ha szerencsejátékot szervez, engedély nélkül?

– A szerencsejáték törvény szabályait megszegve bonyolítja le a játékot, bírsággal  sújtható, és  mivel  a tiltott szerencsejáték tényállását megvalósítja, ezért a büntető törvénykönyv alapján is büntethető.

A törvényszegés a tiltott szerencsejáték szervezésével, Raskóné Nagy Mária szavaival annak meghirdetésével, a játékosok toborzásával már megvalósulhat: Szűcs azonban a szó szoros értelmében nem hirdette meg a téglajegy-árusítást, szándékát a sajtó önszántából adta közre.

Mivel Szűcs László, állítása szerint, már ötmillió forintja összegyűlt, az APEH osztályvezetője szerint ezzel megkezdődött a tiltott szerencsejáték szervezése, ezért az ügyet a Szerencsejáték Felügyeleti Főosztály jogosult vizsgálni, és a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni.