Jogtudós és zeneszerző államelnök

Az 52 éves Ivo Josipovic az elnökválasztás második fordulója előtt is győzelemre állt, kicsit megelőzve a nálánál sokkal befolyásosabb és népszerűbbnek látszó Milan Bandicot. Bandic a negyedik mandátumát tölti Zágráb polgármestereként, igen hatalmas támogatókkal rendelkezik, s bár korrupcióról szóló hírek lengték körül, populizmusára sokan voltak vevők. Ráadásul még tavaly kilépett a szociáldemokrata pártból, hogy „függetlenként” szálljon szembe párttársával, Josipoviccsal.

Tegnap azonban meglepetés született: Josipovic nagyarányú győzelmet aratott, megszerezte a szavazatok 60,3 százalékát, Bandic alig 40 százalékával szemben. A választási részvétel nem volt magas, alig haladta meg az 50 százalékot.
Horvátországban az elnök pozíciója „gyenge”, azaz nem szólhat bele a politika mindennapi alakításába. Ő jelöli ki a miniszterelnököt, de a parlament úgy dönt, ahogy akar. Más ügyekben azonban komoly szerepe lehet abban, hogy a két nagy párt – a kormányzó Horvát Demokratikus Unió (HDZ) és az ellenzéki szociáldemokraták – megegyezzenek az igazán fontos politikai kérdésekben.

Erre azért volna nagy szükség, mert a nemzeti összetartáson múlhat Horvátország mielőbbi uniós tagsága: kedvező esetben déli szomszédunk már 2012-ben a 28. tagja lehet az Európai Uniónak. Ez sok területen megkönnyítené a horvát-magyar együttműködést és egyben megszilárdítaná a Balkán stabilitását. Szerbia is uniós tag akar lenni, számára is ösztönzést jelent Horvátország európai integrálódása. Ivo Josipovic azt a Stipe – eredeti keresztnevén Stjepan – Mesicet váltja februárban az államfői székben, aki tíz évig állt az ország élén, de harmadszor már nem indulhatott a választáson.

Josipovic azt ígérte, hogy kérlelhetetlen harcot vív a korrupció ellen, és még az idén eléri, hogy Horvátország lezárja csatlakozási tárgyalásait az unióval. „Mélyen hiszem, hogy mindannyian olyan országban akarunk élni, ahol a munkát megfizetik, a bűnöst megbüntetik, ahol társadalmi biztonság és igazságosság van” – mondta. A HDZ kormányfője, Jadranka Kosor – az ország első női miniszterelnöke – hasonló elveket vall.