Hosszú lesz a tél, brummogta Nóra és Vali

Hanga Zoltán szóvivőtől megtudtuk: az előbbieket a medvehölgyek más napokon is megteszik, azonban február másodikán a megjelenésüknek különleges jelentősége van. A néphagyományok szerint ugyanis e nap időjárása alapján következtetni lehet a tél hosszára. Ha szép, napsütéses idő van, és a medve meglátja az árnyékát, akkor hosszú tél várható, ha azonban az idő borult, és árnyékot nem látni, a zimankó már nem tart sokáig.

Az állatkertben napkelte óta szikrázó napsütést tapasztaltak mindazok, akik a medvekifutó szomszédságában saját szakállukra meteorológiai megfigyeléseket végeztek. Pár perccel 11 előtt azonban beborult az ég, így amikor a medvék előjöttek, éppen nem volt napsütés. Néhány perc elteltével azután ismét utat találtak a napsugarak a felhők között, így a medvék végül meglátták az árnyékukat. A népi bölcsesség szerint tehát a télnek még hosszan kell tartania – habár a napsütés egyáltalán nem volt folyamatos, mintha a természet maga is vonakodna bevallani, hogy milyen időjárást tartogat számunkra az elkövetkező egy-két hónapban...

A hosszú távú előrejelzések – a légköri folyamatok számos véletlenszerű, kiszámíthatatlan eleme miatt – nyilvánvalóan nem kevés bizonytalansági elemet hordoznak magukban. Ugyanakkor az előrejelzéseknél a meteorológusok az évek során megfigyelt időjárási jellemzőkből, a sokéves átlagból indulnak ki. Az időjárással kapcsolatos népi bölcsességek és hiedelmek pedig az emberi emlékezetben megőrzött évszázados megfigyeléseken alapulnak.