Lassító pokolgépek

Afganisztánban negyedik napja folyik az amerikai haderők és a NATO támadása a fanatikus tálibok legfőbb központja ellen Helmand tartományban. Az első napok sikeres előrenyomulása elakadt, megtörtént az első tragédia is: civilek vesztek oda.

Ország-világA. Fodor György2010. 02. 16. kedd2010. 02. 16.
Lassító pokolgépek

A szombaton indult támadás először nem ütközött komoly ellenállásba. Hétfőre kiderült azonban, hogy a tálibok egyelőre csak kivárnak. A BBC jelentette, hogy a szövetséges erők és az afgán csapatok Marjah város és térsége körül sokkal több aknát és pokolgépet találtak, mint amennyiről eddig tudtak: robbanószerkezetek ezreiről, talán tízezreiről van szó. A hadművelet lelassult, mivel veszélyes, házilagos kivitelezésű bombákról van szó, amelyek puszta erejüknél fogva járműveket semmisítenek meg, emberek tucatjait ölik meg.

A NATO hírszerzési főnökei úgy vélik, hogy a tálibok óvatosak, nem fedik fel erejüket. Ők először azt akarják tudni, hogy a támadó erők tartósan maradni akarnak-e a térségben, vagy pedig a tisztogató katonai akció után visszavonulnak. A NATO- és az afganisztáni erők azonban közölték: most már elegendő katonával, kiképzett afgán biztonsági csapatokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a támadás után is tartósan elfoglalják a területet, helyreállítva a központi kabuli kormány ellenőrzését.

S bekövetkezett, amitől a szövetséges erők tartottak. Marjah körül rakétákkal támadtak egy tálib állást, de azok „eltévedtek” – a célponttól 300 méterre csapódtak be és megöltek 12 civilt. Stanley McChrystal, a NATO és az amerikai erők főparancsnoka bocsánatot kért, és közölte, hogy a rakétarendszert átvizsgálják. A nemzetközi erők egyik legfőbb célja, hogy elnyerjék a polgári lakosság rokonszenvét, de minden ilyen tévedés sokat árt.

Helmand tartomány nem csak a tálibok egyik központja, de ország megosztottságának szimbóluma is. A tálibok hatalmát 2001-ben döntötte meg az amerikaiak megtorló csapása, az ország hatalmi központokra hullott szét. Hadurak, vallási vezetők irányítják az egyes körzeteket, és a kábítószer-termelésből hatalmas bevételekre tesznek szert – ebből finanszírozzák a fegyverek és robbanóanyagok vásárlását.

Afganisztán stabilitásának helyreállítása nem csak Barack Obama amerikai elnök, hanem a NATO és a nemzetközi koalíció erőpróbája is. A támadásban amerikai tengerészgyalogosok, brit, kanadai, dán és észt katonák, az afgán biztonság erők – összesen mintegy 15 ezer ember – vesznek részt. A helmandi hadműveletek az újabb információk szerint még akár egy hónapig is eltarthatnak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek