Alvási nyomás: hajnali katasztrófák

A kialvatlanság veszedelmei
A pszichológusok szerint a kialvatlan ember agyában az ébren tartó és a kikapcsoló késztetés verseng egymással; hol az egyik, hol a másik kerekedik fölül. Ez óhatatlanul megosztja a figyelmet, amely hullámzik: hol ellankad, hol felerősödik, nem tudja jól követni a külső környezetből érkező ingereket, illetve csak tompultan reagál azokra. Ebben az állapotban az agy néha ki is hagy, azaz az ember egyszerűen elalszik, s az ilyen kihagyásból elegendő néhány másodperc is ahhoz, hogy – ha történetesen volán mögött ül az illető – balesetet idézzen elő.

A megelőzés receptje kézenfekvő: kialvatlanul, fáradtan ne üljünk gépkocsiba. De ha mégis megtesszük, és érezzük, hogy lankad a figyelmünk, álljunk meg legalább tíz-tizenöt percre vezetés közben, és frissüljünk föl: mossuk meg az arcunkat, együnk, igyunk, sétáljunk. Ha pedig úgy érezzük, hogy legyűr az álmosság, aludjunk egyet valamilyen biztonságos pihenőhelyen, s ne kávéval, energiaitalokkal próbáljuk magunkat ébren tartani.

Alvási nyomás: Bophal, Csernobil, Exon Valdez
Ámde nem csak a közúti közlekedésben, hanem az élet szinte minden területén okozhat és okozott is már súlyos balesetet, sőt katasztrófát a kialvatlanság.

A szakemberek alvási nyomásnak nevezik azt az állapotot, amikor az agy – fáradtsága miatt – ki akar kapcsolni, azonban a feladat tudat nem engedi. Legalábbis ideig-óráig nem, mert olykor bizony mégis kikapcsolhat.

Éppen ilyen alvási nyomás alatt következett be a közelmúlt történetének három nagy katasztrófája is – jellemzően mindegyik hajnalban, amikor a legnehezebb ébren maradni a szolgálatban állóknak.

Az első 1984. december 3-án hajnalban történt az indiai Bophal vegyi üzemében. Az ott bekövetkezett gázrobbanás csaknem négyezer ember életét oltotta ki, és sok ezren megsebesültek.

A másik, az egész világot megrázó katasztrófa a csernobili atomerőműben következett be 1986. április 25-én hajnalban. Az erőmű egyik blokkjának felrobbanása következtében ötvenhatan haltak meg, később pedig több ezren a sugárfertőzés miatt.

1989. március 24, az Exxon Valdez tankhaló fekete napja; ugyancsak hajnalban futott zátonyra Alaszka partjainál. A következmény: 11 millió hordó nyersolaj ömlött a tengerbe, hatalmas, helyrehozhatatlan pusztítást okozva az élővilágban.