Miért strapáljuk magunkat az óraátállítással?

A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Az óraátállítás az egyezményes koordinált világidő (UTC) szerinti hajnali 1 órakor történik. Magyarországon a plusz egy órás időzóna miatt állítjuk át tavasszal hajnali két órakor előre, télen három órakor vissza az órákat.

A téli-nyári időszámítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban, hogy a nyári kora reggeli napfényes órákat kihasználva megnöveljék a napsütéses órák számát. A rendszert akkor Magyarország is átvette. Az ezt követő években hol száműzték, hol visszaállították a két időszámításos rendszert. 1980 óta minden évben átállítgatjuk az órákat, összesen több mint 108 országban. Az Európai Unióban 1996-ban egységesítették az időszámítást, ekkor tolódott hazánkban ismét szeptemberről októberre a téli időszámítás kezdete. Az USA-ban 2007-ben módosult utoljára a rendszer: további energia-megtakarítást remélve egy hónappal meghosszabbították a téli időszámítást.

Noha a nyári időszámítás bevezetésének célja az energiamegtakarítás volt, számos kutatás állítja: a fogyasztói szokások átalakulása miatt ma már nem spórolunk energiát vele. Sőt, egy amerikai tanulmány szerint az óra átállítgatása nem hogy csökkenti, de növeli is az energiafogyasztást! Indinana állam 92 városából 2006-ig mindössze 15-ben volt érvényben a két időszámításos rendszer.

Amikor néhány évvel ezelőtt az egész államban előre kellett állítani az órákat, a Kalifornia Egyetem két kutatója, Matthew Kotchen és Laura E. Grant megvizsgálta, hogyan befolyásolja az átállás az energiafelhasználást. Három éven át, több mint hétmillió mérőállást olvastak le havonta, s azt találták, hogy az átállás miatt 2006-ban 8,6 millió dollárral nőt az érintett háztartások villanyszámlája. A kutatók szerint – bár a világításhoz valóban kevesebb energiát használtak a háztartások – reggel a fűtés, a meleg időszakokban pedig a délutáni légkondicionálás miatt jóval több energiát fogyasztottak az amerikaiak, mint az egy időszámításos rendszerben.

Egy 2007-es ausztrál kutatásban két közgazdász – Ryan Kellogg és Hendrik Wolff – két szomszédos állam, Victoria és Új-Dél-Wales áramfogyasztását vizsgálta. Az előbbiben meghosszabbították a nyári időszámítást, a másikban nem. Kiderült, hogy a nyári időszámítás kitolása nemhogy csökkentette, de kis mértékben még növelte is az energiafogyasztást.

Magyarország korábban egy nagyobb város éves áram-szükségletének megfelelő energiát takarított meg az óraátállítással. A megváltozott fogyasztói szokások – későbbi lefekvés, televíziózás, légkondicionáló berendezések használata – miatt azonban már hazánkban sem csökken észrevehetően az energiafogyasztás.

A statisztikák szerint pedig nem csupán felesleges, de egyenesen veszélyes az idő módosítgatása. Míg tavasszal a kialvatlan sofőrök miatt ugrik meg a közúti balesetek száma, télen a korai sötét zavarja meg az autósokat. Más kutatások még a tehenek visszaesett tejhozamát is az óraátállítás számlájára írják. Tény, hogy a mesterséges átállás megzavarja a biológiai óránkat, s a legtöbb embernek 5-7 napba telik alkalmazkodni az új időszámításhoz.

Az óraállítás hívei ugyanakkor azt vallják, hogy az egy órával hosszabb természetes fény jót tesz a közérzetünknek, kedvez a munka utáni szabadidős programoknak, s a hosszabb nyári napok a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók számára is előnyösek. Egy amerikai tanulmány pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári időszámítás alatt 10-13 százalékkal kevesebb bűncselekmény történik amiatt, hogy az emberek kevesebbet lófrálnak sötétben.