Környezetvédelem igen, emberi jogok nem

Az ENSZ Global Compact kezdeményezésének jelenleg 130 országból több mint 7700 – köztük 21 magyar – vállalat a tagja. Célja, hogy tíz pontban megfogalmazott – az emberi jogok, a munkaerő- és a környezetvédelem területére, valamint a korrupció elleni harcra vonatkozó – alapelveket betartva alakítsák ki a fenntartható fejlődés globális keretrendszerét. Az ENSZ az alapelvek és célkitűzések végrehajtását vizsgáló felmérése szerint a résztvevők a négy problémakör közül kettő esetében értek el jelentős előrelépést, a másik kettőt viszont hanyagolják. – derül ki az ELTE hírleveléből.

E szerint a felmérésben résztvevő cégek 74 százaléka rendelkezett az erlmúlt évben a dolgozók jobb munkakörülményeit célzó előírásokkal, 51 százaléka pedig környezetvédelmi stratégiát is kialakított. Az emberi jogok védelmére vonatkozó irányelveket azonban csak a megkérdezettek 31, korrupció elleni programot pedig 32 százaléka dolgozott ki.

Korrupciós ügyekben csak a cégek 43 százaléka alkalmazza a zéró tolerancia elvét, vállalati felelősségvállalással foglalkozó munkatársat vagy etikai szakértőt pedig mindössze 36 százalékuk alkalmaz (ez 3 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban). A csökkenés különösen az 5000 főnél több alkalmazottal rendelkező cégekre jellemző: esetükben egy év alatt 71-ről 58 százalékra csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek az emberi jogok érvényesülését felügyelő munkatárssal is rendelkezik.

A Global Compact kezdeményezésben résztvevő cégek 96 százaléka vélte úgy, hogy a recesszió ellenére is fontos a védelmi jellegű és korrupció elleni alapelvek betartása. A cégek negyede úgy látja, a nehéz gazdasági helyzetben az irányelvek betartása még fontosabbá vált.

A cégeknek egyébként 66 százaléka várná el partnereitől, hogy maguk is betartsák a Global Compact tíz pontját. Egyelőre csak a vállalkozások 12 százaléka fogalmazta meg előírásszerűen beszállítói számára, hogy teljesítsék a munkaerővel kapcsolatos védelmi, környezeti, emberi jogi és korrupció elleni előírásokat.