Koszovó – mi lesz most?

Az ENSZ legmagasabb rangú jogi testülete, a ICJ 2008-ban Szerbia kérésére kezdte meg annak vizsgálatát, hogy vajon Koszovó megsértette-e a nemzetközi jogot, amikor 2008 februárjában egyoldalúan deklarálta függetlenségét.

A bíróság most kimondta, hogy nemzetközi jogsértés nem történt, annál kevésbé, mert Koszovó a függetlenség deklarálásának pillanatában kilenc éve már de facto – ténylegesen – független volt. A túlnyomórészt albánok lakta tartományt az 1990-es években elborította a háború, a szerb csapatok kegyetlenül megtoroltak minden függetlenségi törekvést. A vérontásnak 1999-ben a NATO bombázása vetett véget: a szerb katonákat kiűzték a tartományból, amely nemzetközi ellenőrzés alá került.

A koszovói parlament 2008. február 17-én nyilvánította ki az ország függetlenségét, mert véget akart vetni ennek a függő állapotnak. A hágai bíróság döntése nem kötelező erejű ugyan, de feltehetően gyorsítani fogja Koszovó függetlensége elismerésének folyamatát, a függetlenség megszilárdítását.

Az Egyesült Államok üdvözölte a hágai bíróság döntését és felszólította az európai államokat: álljanak ki Koszovó mellett, amelynek függetlenségét eddig 69 ország ismerte el. Boris Tadic szerb elnök kijelentette, hogy Koszovó egyoldalú függetlensége nem egyéb, mint Szerbia területi sérthetetlenségének megnyirbálása, s ezt Belgrád soha nem fogadja el.

Szerbia most nem tehet egyebet, mint azt, hogy jogi csatározást kezd az ENSZ közgyűlése keretében és megpróbálja nemzetközi nyomással rávenni Koszovót valamilyen tárgyalásos megoldásra. Oroszország nem ismerte el Koszovó függetlenségét, mint ahogy Spanyolország sem.

A BBC megjegyezte, hogy a hágai döntés mélyen gondolkodóba ejti azokat az országokat, amelyeknek megvannak a saját szakadár és szeparatista mozgalmaik. Ez a helyzet Spanyolországtól Oroszországon át egészen Kínáig, Európától Ázsiáig.

Jonathan Marcus, a BBC diplomáciai tudósítója szerint a hágai állásfoglalás nem sokat változtat a „terepen”: Koszovó függetlennek tekinti magát, Szerbia pedig vissza akarja kapni „saját területét”. Ennek ellenére a bíróság döntésének jelentős következményei lehetnek: „A nemzetközi életben ma nincs érzékenyebb kérdés, mint a szuverenitás és a határok ügye... Ha Koszovó függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal, akkor Moszkva is felteheti a kérdés, hogy miért nem kezelik hasonló módon Abházia és Dél-Oszétia Grúziától való elszakadásának ügyét. S valóban, miért nem lehet újra elővenni más vitatott határoknak a kérdését?” – elmélkedett Jonathan Marcus.