Nagy felfedezők, hatalmas bakik

1483-ban nagy feltűnést keltett egy Kolumbusz Kristóf nevű fickó magabiztos kijelentése, miszerint Európából nyugat felé hajózva is elérhető Ázsia partja. Kolumbusz úgy vélte, hogy a két kontinens közti távolság nem lehet túl nagy, s vállalkozott is a hajóútra, hogy bebizonyítsa feltevését.

Így hát 1492. augusztus 3-án útra kelt és 1492. október 12-én ki is kötött a mai Walting-sziget (Bahama-szigetek) partjainál. Kolumbusz azt hitte, hogy Indiában jár. Aztán még háromszor tért vissza, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát, Trinidad szigetét, Panamát és Hondurast, majd 1506-ban abban a tudatban halt meg, hogy ahova többször is elhajózott, az India volt. (A földrész őslakosainak, az indiánoknak az elnevezése is e félreértésen alapszik.)

Ám nem csak ő élt tévhitben. Voltaképpen az új földrész elnevezése is egy félreértésen alapszik. Amerika a nevét Amerigo Vespucci olasz utazóról kapta, aki 1499-től 1504-ig beutazta Dél-Amerika északi és nyugati partvonalát. Ő fedezte fel az Amazonas torkolatát, ő írt elsőként arról, miszerint a kontinens, amit Kolumbuszt Kristóf felfedezett, nem India, de még csak nem is Ázsia, hanem egy teljesen új földrész. 1507-ben egy német földrajztudós, Waldseemüller javasolta először, hogy a szóban forgó kontinenst az akkor még felfedezőjének hitt Amerigo Vespucciról nevezzék el – noha nem sokkal később kiderült, hogy a tényleges „megtaláló” Kolumbusz Kristóf.

Annak a térképnek a másolatai azonban, melyeken az Amerika név szerepelt, gyorsabban elterjedtek, minthogy a hibát korrigálhatták volna. A német kartográfus az 1513-as térképén már kijavította a tévedését, és az Amerika név helyett leírta, hogy a kontinenst Santa Maria nevű hajóján utazva Columbus Christoph fedezte fel Kasztília királyának megbízásából. Waldseemüller a haláláig Brazíliára vagy Papagájországra próbálta átkeresztelni az új földrészt – sikertelenül. A szaknyelvnek megtetszett az Amerika elnevezés, s néhány évvel a térkép megjelenése után már kizárólag így emlegették a nemrég felfedezett kontinenst. A későbbi próbálkozások mind zátonyra futottak, hogy a földrészt tényleges felfedezőjéről Kolumbusznak nevezzék el, sőt leszármazottai azt is csupán a XVI. században bírósági eljárással érték el, hogy Kolumbuszt tartsák számon Amerika felfedezőjeként.

Cristóbal Colón nevét egy dél-amerikai ország, Kolumbia örökölte. Az USA fővárosának hivatalos neve, a District of Columbia, Kanada egyik tartománya (Brit Columbia), több város, hegy, gleccser és folyó őrizte meg a híres felfedező nevét – aki csupán azt az egyet nem tudta, hogy ő találta meg a negyedik kontinenst. Igaz, Amerika névadói pedig Kolumbusz útjairól nem értesültek idejében...