Merre tovább, Egyiptom?

Szólásszabadság, cenzúramentes média, pártatlan bíróság, halálbüntetés, nemi szegregáció, fundamentalizmus – ilyen és ezekhez hasonló elveket vallanak magukénak az afrikai ország lakói, ami a társadalom–politika–vallás hármasának összeegyeztethetőségéről tesz tanúbizonyságot.

A Pew Research Center kutatása betekintést enged annak az országnak a világnézetébe, melynek sorsa alakulását az egész világ feszülten figyeli. Kiderült, hogy a demokrácia alapelvei mellett számos antidemokratikus attitűdöt is magukénak vallanak az egyiptomiak. Az eredmények szerint a helyiek 84 százaléka értene egyet például azzal, hogy a muzulmán vallás elhagyása halálbüntetéssel legyen szankcionálható, miközben a cég egy korábbi vizsgálatában azt találta, hogy a helyiek 90 százaléka a vallásszabadság mellett teszi le a voksát. Nem csoda hát, ha még a szakértők is bizonytalanok abban, milyen irányba halad majd az ország társadalma a jelenlegi feszültségek lecsillapodásával – olvasható az ELTE-TáTK hírlevelében.

Nagy a bizonytalanság a hadsereg megítélésével kapcsolatban is. Míg egy évvel ezelőtt a lakosságnak csupán 32 százaléka hitt a hadsereg civil kontrolljában, most úgy néz ki, hogy jó eséllyel a hadseregen múlhat a következő politikai vezetés iránya. Politikai hovatartozás tekintetében is inkább a fundamentalisták vannak előnyben, akikre a lakosság mintegy 59 százaléka szavazna, míg a modern demokráciát támogatók aránya mindössze 27 százalék. Legalább ennyire elgondolkodtató, hogy az egyiptomiak 54 százaléka támogatná a nők és férfiak törvényi szinten előírt munkahelyi szegregációját, 82 százalékuk pedig megkövezéssel büntetné a házasságtörést.

Ezzel szemben viszont 80 százalékuk hisz a szólás szabadságának intézményében, 88 százalékuk szorgalmazza a bíróság pártatlanságát, s 75 százalékuk a cenzúramentes médiaszolgáltatás híve.

Összességében elmondható, hogy Egyiptom sem a nyugati demokrácia, sem a szélsőséges fundamentalizmus felé nem hajlik. A megkérdezettek 82 százaléka USA-ellenes, amin Barack Obama elnök megválasztása is csak kis mértékben javított, ugyanakkor a szélsőséges iszlám nézeteket is elutasítják. Az iszlám szélsőséges értelmezése miatt 70 százalékuk aggódik, s a többség nem szimpatizál sem az al-Kaida, sem a Hamász, sem a Hezbollah szélsőségeseivel.

És hogy legyen még egy csavar: a megkérdezettek 54 százaléka bizonyos esetekben igazolhatónak látja az öngyilkos merényleteket.