Szoldátok és szamurájok

Bár a történelemkönyvek azt tanítják, hogy a második világháború 1945-ben véget ért, napjaink diplomáciai összetűzései azt mutatják, hogy ez koránt sincs így. Japán és Oroszország között komoly feszültséget eredményezett, hogy Dmitrij Medvegyev – az orosz államfők közül elsőként – az annyira vitatott Kuril-szigeteken tett látogatást.

Ország-világKirály Farkas2011. 02. 19. szombat2011. 02. 19.

Kép: Kunasir, 2010. november 1. Dmitrij MEDVEGYEV orosz elnök egy földbe ásott szovjet tank mellett sétál el az Oroszország és Japán között területi vitát képező, orosz fennhatóság alatt álló csendes-óceáni Kuril-szigetek Kunasir szigetén 2010. november elsején Vietnámból hazatérőben. A Kamcsatka és Hokkaido között 1300 kilométer hosszan húzódó, 56 szigetből és lakatlan sziklából álló szigetcsoport négy szigetének - Iturup, Kunasir, Sikotan és Habomai - rendezetlen kérdése a legfőbb oka annak, hogy a két ország a második világháború óta nem kötött békeszerződést. (MTI/EPA/Mihail Klementyev), Fotó: MIHAIL KLEMENTYEV

MEDVEGYEV, Dmitrij
Kunasir, 2010. november 1. Dmitrij MEDVEGYEV orosz elnök egy földbe ásott szovjet tank mellett sétál el az Oroszország és Japán között területi vitát képező, orosz fennhatóság alatt álló csendes-óceáni Kuril-szigetek Kunasir szigetén 2010. november elsején Vietnámból hazatérőben. A Kamcsatka és Hokkaido között 1300 kilométer hosszan húzódó, 56 szigetből és lakatlan sziklából álló szigetcsoport négy szigetének - Iturup, Kunasir, Sikotan és Habomai - rendezetlen kérdése a legfőbb oka annak, hogy a két ország a második világháború óta nem kötött békeszerződést. (MTI/EPA/Mihail Klementyev)
Fotó: MIHAIL KLEMENTYEV

A kedélyek borzolása folytatódott, hiszen február 4-én Anatolij Szergyukov orosz honvédelmi miniszter szintén a szigetekre látogatott. A vizit rögvest tiltakozást váltott ki a japánokból, akik a szigetcsoport egy részét hagyományosan japán területnek tekintik. Mi több, február hetedike a felkelő nap országában az „északi területek napja”.

Japán nem arról híres, hogy könnyen feladna bármit is. Múlt pénteken Maehara Szeidzsi japán külügyminiszter Moszkvában tárgyalt Szergej Lavrov orosz kollégájával. Hogy milyen eredménnyel? Lavrov azt javasolta, hogy a japánok ruházzanak be a vitatott területeken, s emellett hozzanak létre egy közös történészbizottságot a kérdés megvizsgálására. Japán kollégája azonban elutasította a javaslatokat – szerinte a megszállt Kuril-szigetek Japán elidegeníthetetlen részét képezik, és azokról soha sem mondanak le. A tárgyalás eredménye a világpolitikában nem ritka „nesze semmi, fogd meg jól” lett…

De miért is ez a nagy érdeklődés a néhány sziget meg szikla iránt? A Kuril-szigetek a csendes-óceáni úgynevezett Tűzgyűrű részei. A Kurilok mintegy száz tűzhányójából körülbelül negyven aktív. Mindennaposak ott a földrengések, és hosszúak meg fagyosak a telek…

A szigetek nem a klímájuk miatt értékesek. A hozzájuk tartozó tengerfenék értékes olaj- és gázmezőket rejt, a hegyek gyomrában pedig nagymennyiségű arany, valamint az aranynál négyszer drágább rénium (ezt sugárhajtóművek gyártásához használják) vár kitermelésre.

Az oroszok legújabban azzal próbálják erejüket fitogtatni, hogy a franciákkal közösen épített Mistral típusú modern helikopterhordozó hadihajóikat ígérik a környéken állomásoztatni. Szemben Japánnal, amelyiknek 1945 óta nincs hadserege, csak Önvédelmi Ereje – amely azonban a világ hatodik legnagyobb katonai költségvetéséből gazdálkodhat.

Szerencsére annak az esélye, hogy a két ország között háború törjön ki, nagyjából egyenlő a nullával. Azonban a helyzet kielégítő rendezésének esélyei még ennél is kisebbek. És sajnos ennek a viszálynak a hullámai előbb-utóbb képesek lehetnek átcsapni a világ gazdaságának amúgy is ingatag gátjai fölött.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek