Kik azok az igazi finnek?

Csak a szavazatok 4 százalékát kapta meg a választásokon az Igazi Finnek Pártja négy évvel ezelőtt. A múlt hét végén viszont már a voksok 19 százalékát szerezte meg. A volt parlament legnagyobb pártja, a Centrum Párt 16 képviselői helyet veszített, és hátra kellett sorolnia a 4. helyre.

A győzelmet a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt szerezte meg a maga 44 képviselői helyével, a második helyen pedig a szociáldemokraták végeztek 42 helyükkel. Az Igazi Finnek Pártjának 39 helye lesz. A nagy robbanás mértékét éppen ez jelzi: a győztes párt csak öt hellyel előzte meg az Igazi Finneket, és mindössze hárommal maradtak le a szociáldemokraták mögött.

A nyugtalanságnak sok oka van. Először az, hogy bár az előzetes felmérések mind jelezték, hogy az Igazi Finnek az elmúlt években alaposan megerősödtek, de a voksok legfeljebb 15 százalékát jósolták nekik. A négy évvel ezelőtti 4 százalékról ez is hatalmas ugrás lett volna – de a 19 százalék mindenkit meglepett.

A finnek a politikában nagyon nyitottak: „mindenki mindenkivel” kormányoz, ha úgy hozza a politikai számtan, és ezt diktálja a nemzeti érdek. Nincsenek tabupártok, amelyekkel nem illendő összeállni. Így nagy a valószínűsége annak, hogy az Igazi Finnek is meghívót kapnak a koalíciós kormány megalakításának tárgyalásaira – de ha mégsem, akkor sem lehet őket mellőzni.

Az Igazi Finnek Pártját a nacionalista, populista jelzőkkel illetik, de ezeket a szavakat szinte országonként máshogy értelmezik Európában. Ez a párt ki nem állhatja az Európai Unió feltételezett túlzott befolyását – és a bevándorlókat. Egyebek között nem szereti, hogy az iskolákban oktatják a svéd nyelvet is. Félti a munkahelyeket, a szociális ellátást, a nyugdíjakat. Különösen azzal nincs kibékülve, hogy az unió egymás után önti a pénzt Európa (az eurózóna) ama országaiba, amelyek – véleménye szerint – egyszerűen csak elherdálják a milliárdokat. A görögökről, az írekről és most a portugálokról van szó – és természetesen a finn adófizetők pénzéről is.

Már a szociáldemokraták is változtatni szeretnének a Portugáliának nyújtandó pénzügyi segély feltételein, de az Igazi Finnek az egész mentőcsomagot ellenzik. Szerintük már látható Görögország és Írország esetében, hogy a pénzügyi mentőakció nem igazán működik.

Mindennek azért van különös jelentősége, mert a finnek – az eurózóna többi tagállamával ellentétben – fenntartották maguknak a jogot arra, hogy az úgynevezett pénzügyi csomagról a parlament döntsön. Elméletileg ez azt jelenti, hogy a finnek megvétózhatják a portugál segélycsomagot, esetleg kierőszakolhatják a görög és az ír segélycsomag újratárgyalását is. Az igazi gond az, hogy ezzel veszélybe sodorhatják magát a közös fizetőeszközt, az eurót is.
Jyrki Katainen, a Nemzeti Koalíciós Párt – állítólag – leendő kormányfője igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: nem lesz itt gond – mondta –, mert Finnország mindig is a problémák felelős megoldója volt, nem pedig azok okozója.

Timo Soini, az Igazi Finnek Pártjának roppant népszerű és könnyű beszédű vezetője egyelőre fürdik a dicsőségben, és feltehetően nem akarja rontani esélyeit a kormányalakítási tárgyalások előtt. Kijelentette: „Mi nem vagyunk szélsőségesek, ezért nyugodtan alhatnak.”

Finn hírmagyarázók szerint az Igazi Finnek Pártja „kifogta azt a varázslatos pillanatot”, amikor a finnek egyszerűen torkig lettek az országot hosszú évtizedeken át kormányzó hagyományos pártokkal. „Itt voltaképpen bizalmi szavazás volt, és a szavazók nem szavaztak bizalmat az eddigi pártoknak, mert elégedetlenek a kormányzás és a dolgok jelenlegi menetével” – mondta Timo Harakka televíziós újságíró.

A finnek egy része viszont éppen az Igazi Finnek miatt aggodalmaskodik: nekik mindenről már jó előre megvan a véleményük. „A finn nép mindig is nagyon nyitott volt. Nem értem, hogy most miért is zárkózunk be” – mondta egy fiatal szavazó.