Obama és a számmisztika

Barack Obama április 4-én, egy nem is túlságosan figyelemre méltó videofelvételen közölte, hogy másodszor is indulni kíván az elnökválasztáson, mert folytatni akarja, amit elkezdett és mellőzni kívánja azokat a politikai célokat, amelyek az első négy év alatt kudarcot vallottak. A felvételt – amelyen maga Obama meg sem jelenik – feltették a YouTube internetes portálra, ezzel egy időben e-mailekben kérték a sok millió amerikai választó támogatását.

Az elnök hivatalosan 2009 januárjában vette át hivatalát, azaz alig több mint két éve van a Fehér Házban. A következő elnökválasztást 2012 novemberében tartják, húsz hónap múlva. Obama azonban már ebben a hónapban megkezdi a gyűjtést választási kampányára, amelyre rekordösszeget, egymilliárd dollárt (200 milliárd forint) akar költeni. Győzelméhez 2008-ban elég volt „csupán” 750 millió dollár.

Az elnök és csapata – éppen úgy, mint 2008 előtt – kicsiben kezdi a kampányt, amely azonban az idő múlásával egyre erősödik és szélesedik majd. Az internet eddig is kiváló toborzóeszköznek bizonyult, mint ahogy az is bevált, hogy a kampány hatalmas költségeit részben a választópolgárok kicsi adományaiból szedi össze – ha kell, „házról házra” járva szerzi meg a szavazók támogatását. Mondandója az lesz, hogy már az eltelt időben is megvalósította azokat a nagy változásokat, amelyeket 2008-ban ígért.

Ez a fogadkozás, meglehet, kevésnek bizonyulhat, mint ahogy a tavaly őszi időközi kongresszusi választásokon sem volt elég Obama ígérgetése: a demokraták akkor megsemmisítő vereséget szenvedtek, elvesztették a többséget a képviselőházban és a szenátusban is minimálisra csappant a fölényük. Csakhogy vannak „holtbiztos” választási trendek az Egyesült Államokban is. A második világháború után mindössze két elnök nem tudta meghosszabbítani mandátumát: Jimmy Carter 1980-ban Ronald Reagannel szemben veszített, idősebb Bush pedig 1992-ben akadt méltó ellenfelére, Bill Clintonra.

Obama mostantól fogva még óvatosabb lesz, és mindent újraválasztási esélyeinek növelése érdekében mérlegel. Ezért vonult a háttérbe az Egyesült Államok a líbiai konfliktusban, és ezzel magyarázható az is, hogy roppant visszafogott a külpolitika nagy kérdéseiben. Európa ügyei pillanatnyilag nem nagyon érdeklik – mert általában az amerikaiakat sem nagyon izgatja, hogy mi történik Európában.

Egyelőre, egy márciusi felmérés szerint, a regisztrált szavazók 47 százaléka újra rá szavazna. Most neki áll a zászló, és az is lehet, hogy az elnök a számok mágiájában hisz: az újraindulásáról szóló bejelentést az év 4. hónapjának 4. napján tette, az Egyesült Államok 44. elnökeként.