Titkok könyve: Jézustól vagy Jézusnak?

Amennyiben száz százalékig bizonyítást nyer valódiságuk, csaknem akkora jelentőségűek, mint a mintegy fél évszázada felfedezett, híres holt-tengeri tekercsek. Ez esetben ugyanis a kereszténység történetének legkorábbi írásos emlékeiről van szó.

A hetven darabból álló fémveretes könyvecskék eddig nem ismert vallási szövegeket tartalmaznak, s jelképrendszerük arra utal: még Pál apostol evangéliuma előtt keletkeztek. A könyvek mindegyike nyolc-kilenc apró, hitelkártya méretű lapból áll, amelyeken keresztény szimbólumok, rajzok, egy-két szavas írások vannak, föníciai nyelven. Az egyik lapon például egy kereszt látható az előtérben, mögötte Jézus sírja, egy kapu és Jeruzsálem falai. A vaslapokat már erősen megrongálta a korrózió, de megfelelő eljárással még szét lehet őket választani. Az egyik könyvecske mindkét fedőlapját egy-egy emberi fejet ábrázoló dombormű díszíti, az egyiken egy szakállas, másikon egy arcszőrzet nélküli férfival. A kép alatt egy több szóból álló szöveg van, amiből ennyit már kibetűztek: „Izrael megmentője.” A lapokat ólomgyűrűkkel fűzték össze, ami azt valószínűsíti: nem akarták, hogy illetéktelen kinyissa.

– A Jelenések könyve beszél egy olyan lepecsételt könyvről, amelyet csak a Megváltó nyithat fel – mondta dr. Margaret Baker professzor, az Ótestamentumi Kutató Szövetség volt elnöke. – De más korabeli vallási szövegek is említést tesznek a bölcsességek és titkos hagyományok könyvéről, amelyeket Jézus csak a legközelebbi követőinek adott át. Biztosra veszem, hogy ez a felfedezés ezt a könyvet tartalmazza.

A szakértők többsége bizonyosra veszi, hogy a könyvecskék hitelesek és valóban egy ókeresztény szekta féltve őrzött ereklyéi lehettek az I. század közepéről. Vannak azonban szkeptikus hangok is. Egy nyelvész szerint például nem egészen stimmelnek a feliratok. Egy régész szerint pedig nem Jézust, hanem Héliosz napistent ábrázolja a portré. Talán nemsokára kiderül, hogy valódi vagy álszenzáció színesítette meg az idei húsvétváró heteket.