Sárkányszemű őrök

A közeli tanya és az ugyancsak onnan áramot kapó repülőtér is sötétben maradt, a juhok szomjasan bégettek, mivel a vizet is elektromos szivattyú biztosította volna számukra.

Elsőként a juhász indult el felderíteni a hiba okát. Hamarosan belebotlott a trafó körül lázasan szerelő, négytagú csapatba, hozzájuk menten rendőrt hívott, de alarmírozta a repülőtér üzemeltetőit is. A „szerelők” már egészen közel jártak a jó harminckilós réztekercshez, amikor megzavarták őket, mégis menekülőre fogták a dolgot. A logisztikai főnök kocsiba pattant és elhajtott a helyszínről, a gyalogos fémgyűjtők viszont a közeli kukoricásban véltek menedéket találni. Megérkezett a rendőrség, konstatálták a tényeket, aztán elindultak megkeresni a tetteseket az erdőnyi kukoricásban. Mintha tűt vadásztak volna egy szénakazalban…

Ekkor emelkedett a magasba egy sárkányrepülőgép, és vezetője már remekül belátott a magasból a tengerisorok közé. Elég volt néhány kört tennie a keresettek fölött, amikor a brigád már kézfeltartva menetelt ki a kukoricásból! Hamarosan fény derült az elhajtott Transporter sofőrjének kilétére is, őt a lakásáról állították elő.

A dolog akár megnyugtató is lehetne, ám néhány feltűnő kérdőjel mégiscsak meredezik előttünk. A vasutat gyakran bénítja meg a színesfémgyűjtők „áldásos” tevékenysége. Jelzők, biztonsági berendezések, s ezzel együtt útvonalak válnak használhatatlanná az ellopott kábelek miatt. Eddig tömegszerencsétlenség szerencsére nem történt, de ez nem a felelőtlen tolvajokon múlott, hanem a véletlenen.

Az egészben az a különös, hogy ezekre a közbiztonságot szolgáló eszközökre valahol van fizetőképes kereslet. Ráférne egy alapos szőnyegbombázás az illegális felvásárló tevékenységre, ami minden fenyegetés ellenére virágzik. És azért a levegőből már nagyot lehet esni…