Hová lettek az atombombák?

Miközben Európa szívében a gazdasági recesszióval bíbelődünk, egy kicsit keletebbre összetettségében és következményeiben sokkalta veszélyesebb válság fenyeget.

Ország-világSzücs Gábor2011. 11. 21. hétfő2011. 11. 21.

Kép: An Iranian army cleric monitors an area as he stands near a S-200 surface-to-air missile during military manoeuvres in Iran on November 26, 2009. Iran began five days of manoeuvres on November 22 aimed at preparing responses to aerial threats against the country's nuclear facilities -- from reconnaissance to actual assault. AFP PHOTO/FARS NEWS/ALI SHAYEGAN, Fotó: Ali Shayegan

Hová lettek az atombombák?
An Iranian army cleric monitors an area as he stands near a S-200 surface-to-air missile during military manoeuvres in Iran on November 26, 2009. Iran began five days of manoeuvres on November 22 aimed at preparing responses to aerial threats against the country's nuclear facilities -- from reconnaissance to actual assault. AFP PHOTO/FARS NEWS/ALI SHAYEGAN
Fotó: Ali Shayegan

A hullámokat a Nemzetközi Atomügynökség (NAÜ) legújabb, minden eddiginél konkrétabb és fenyegetőbb jelentése indította el, miszerint Irán már csak hónapokra van az atombomba elkészítésétől. Amitől leginkább Izraelnek kell tartania, s ami ellen a zsidó állam megelőző csapásra készül. Simon Peresz izraeli államfő vasárnapi mondatára, mely szerint az Irán elleni „katonai támadás valószínűbb, mint a diplomáciai megoldás”, azonnal megérkezett az iráni válasz: „Izrael legkisebb mozdulatára az elpusztításával fogunk válaszolni.”

Egy Reza Kahlili álnéven publikáló volt CIA-ügynök azt írta a Washington Times hasábjain, hogy Irán már rendelkezik atomfegyverekkel. A muszlim többségű Kazahsztánban tárolták a szovjetek nukleáris arzenáljuk egy jelentős részét (1410 harci fejet). Később olyan értesülések szivárogtak ki, hogy három atombomba hiányzik a készletből. A lefegyverzési programot irányító Viktor Szamoilov tábornok is arról értesítette feletteseit, hogy a három hiányzó töltet Kazahsztánból „tűnt el”. Ami még rosszabb, hogy Teherán már hordozórakétákkal is rendelkezik, ezért nukleáris robbanásokra lehet számítani akár amerikai városokban is, amennyiben Iránt támadás éri.

Az Iráni Forradalmi Gárdának jelenleg több mint 1000 ballisztikus rakétája van – írja Reza Kahlili, aki szerint Teherán nagy ugrást tett az interkontinentális fegyverrendszerek terén is, mindezt űrkutatási programnak álcázva. Hozzáteszi: Iránnak már vannak olyan hadihajói, amelyeket nagy hatótávolságú felszín-felszín rakétákkal lehet felszerelni, és Teherán ezeket hamarosan az Atlanti-óceánon, valamint a Mexikói-öbölben is bevetheti. Mindenesetre a napokban Irán partjaihoz érkezett a második amerikai repülőgép-hordozó is, amivel az USA megkétszerezte az azonnali válaszcsapásra képes katonai potenciálját a térségben.

Az amerikai RAND kutatóintézetnek a nyáron közölt jelentése szerint már a légicsapások sem tudják elejét venni az iráni katonai atomprogramnak – az Egyesült Államok csak katonai invázióval tudná megakadályozni az iráni nukleáris arzenál létrehozását. Erre azonban a szakértői jelentés szerint alig maradt ideje. Szerintük Teherán eddig 38,3 kilogramm 19,7 százalékos dúsított urániumot állított elő, de ha a jelenlegi ütemben működnek tovább a dúsítást végző centrifugáik, körülbelül két hónapot vesz még igénybe, hogy a nukleáris robbanófejhez szükséges 20 kilogrammnyi 90 százalékos dúsított urániumot előállítsák. (A NAÜ Qom térségében talált egy föld alatti bunkert, ahol játszva elfér a feladat megoldásához szükséges 3000 centrifuga.)

Elirigyelni látszik a Távol-Kelet puskaporos hordójának, Észak-Koreának hírnevét Irán: magasabb fokozatba kapcsolt a közel-keleti tűzfészek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek