Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Adott egy lakás, melynek nyolcvan év körüli tulajdonosa szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, s ahol széljegyként szintén szerepel egy másik, azonos vezetéknevű illető is, mint aki a lakást megvásárolta.
Ez az illető azt mondja, hogy ő a volt tulajdonos unokája, és megvette a lakást a nagyapjától. Mondja mindezt azért, mert a lakást értékesíti egy harmadik szereplőnek, aki mellesleg esetünk hőse is. Ő megveszi a lakást, ehhez természetesen ügyvéd munkáját is igénybe veszi.
Hamarosan kiderül, hogy az úgynevezett unoka csaló, a szerződéshez használt személyi papírjai hamisak, mint ahogyan az általa az ingatlan-nyilvántartáshoz beadott adásvételi szerződés is az. A lakás az eredeti tulajdonosé marad, a csalón nem lehet a neki már kifizetett többmilliós vételárat behajtani. Ezért a hoppon maradt vevő az ügyvéddel szemben próbálja a kárát érvényesíteni, mondván, hogy az nem tájékoztatta őt megfelelően arról, mit is jelent a széljegy.
Ha már itt tartunk: a széljegy azt jelenti, hogy valaki kérelmezte a tulajdonjoga bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, de erre még nem került sor. Az ingatlan-nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy ki a tulajdonos, s a széljegy még csak annyit tesz: valaki állítja, hogy ő tulajdonos, de ezt még a hivatal nem ellenőrizte, vagyis erre nem szabad mérget venni.
Esetünkben több gyanús körülmény is sorolható: a szerződésben a csaló már tulajdonosként szerepelt, a papírokból kitűnt, hogy a „nagyszülő” gyermektelen, következésképpen unokája sem lehetett.
A károsult a keresetét arra alapította, hogy e furcsaságokat az ügyvédnek észre kellett volna vennie, és így figyelmeztetnie az ügyfelét. A bíróság úgy ítélte meg, az ügyvéd tájékoztatta a vevőt arról, hogy a széljegy mit jelent, ezen túlmenően nyomoznia pedig nem kötelessége. Az eladó kiválasztásában a vevő követett el hibát, a kárt is neki kell állnia.
A történet két tanulsággal jár. Egyrészt: aki gyanús alakokkal fura körülmények között gyorsan akar jó üzletet kötni, könnyen pórul járhat. Másrészt egy elég aggasztó következtetés is levonható: az ítélet szűken szabja meg az ügyvéd felelősségének határait. Elég felhívniuk a figyelmet a jogi kockázatokra, a szerződő partner esetleges csalását – ha a hivatalos papírokat ügyesen hamisították – felderíteni pedig már az ügyfél dolga.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu