Aki belép, kockáztat

Rekordbírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal több olyan vállalkozásra, melyek fogyasztói csoportok szervezésével foglalkoznak. A cégeket tisztességtelen kereskedelem miatt összesen 60 millió forintra büntették. A fogyasztói csoportok újságokban megjelent reklámjai ugyanis becsapósnak bizonyultak: mivel lényeges információkat hallgattak el a leendő ügyfelek elől, az ígéreteknek sokan bedőltek. A bírságot azért mérték ilyen súlyosra, mert a cégek közt akadtak „visszaesők”, ráadásul jogsértő hirdetéseikben főként azokat a kispénzű embereket tévesztették meg, akik amúgy is védtelenebbek. Sok kiszolgáltatott nyugdíjas, BAR-listás, illetve végtörlesztésre készülő adós hitte, hogy számára ez az utolsó szalmaszál. A fogyasztói csoportok ugyanis azt sugallták: azokat is tárt karokkal várják, akiket a pénzintézetek elutasítottak. Majd jött a keserű csalódás, az ördög ugyanis a szerződés apró betűs részleteiben bújt meg.

„Édesanyám súlyos beteg, szegénységben él, ezt elmondta az ügyintézőnek is, aki szemrebbenés nélkül elvette tőle a tüzelőre félretett pénzt. Ezt hite szerint egy hitel előtörlesztésére fizette be a nyugdíjas anyám, meglepetésül szánta nekünk, hogy belépett a csoportba” – így panaszkodik az egyik pórul járt családtag. Sokan csak utólag ébredtek rá, hogy mekkora balekok voltak, amikor a gyors kölcsön reményében aláírták a szerződést, mivel az ügyintéző szóban azt ígérte nekik, hogy egy-két hónapon belül pénzhez jutnak. A károsultak egyesületénél olyan ügyfelek is jelentkeztek, akik hiába próbáltak reklamálni, később csak a bezárt irodát lelték, és bottal üthették az őket beszervezők lába nyomát.

„Megszerezheti álmai autóját, otthonát, felújíthatja a lakását” – ilyesmivel kecsegtetnek még ma is a hirdetések. Bár a lehengerlő ajánlatokban jó esetben az is szerepel, hogy a fogyasztói csoport nem nyújthat hitelt, kölcsönt, hanem csak vásárlási jogot, ám a pénz világában járatlanoknak nem mond túl sokat, hogy mi is az „alternatív finanszírozási forma”. A megszorultak legtöbbször csak annyit szűrtek le az ajánlatból: ez az a mód, amivel mihamarabb megszerezhetnek egy árut vagy szolgáltatást. Aki belép egy ilyen vásárlási társulásba, évekre, évtizedekre elkötelezi magát, mégsem számíthatja ki pontosan, mikor jut majd hozzá álmai otthonához. Gyakran a puszta szerencsén múlik, hiszen sok csoportban sorsolással döntik el, hogy a befizetett törlesztőrészletekből melyik tag nyeri el a vásárlás jogát. Mivel a tagok egymást segítik ki, lesznek olyanok, akiknek csak az 5-10 vagy épp 20 éves futamidő végén teljesülnek a vágyai. Az is komoly bajba kerülhet, aki két havidíjjal elmarad, ekkor ugyanis értesítés nélkül kizárhatják a tagok sorából. Ez pedig azzal jár, hogy elveszti a belépéskor befizetett – akár több százezer forintos – regisztrációs díjat, és legjobb esetben is csak az alaprészleteket kapja vissza, méghozzá kamatok nélkül, a futamidő legvégén. Egyes csoportok ilyenkor még kártérítést is követelnek a kizárt tagjaiktól!

Aki felmondja a szerződést, százezreket veszthet. Ha pedig a fogyasztói csoport felbomlik vagy felszámolják, a végére maradó tagok pórul járhatnak: befizetett pénzükre ugyanis – a bankbetétekkel ellentétben – senki nem vállal garanciát. Bármily kecsegtető hát, amit a reklámok ígérnek, a valóság az, hogy a vásárlói klubokba belépni kockázatos dolog, kiszállni pedig roppant nehéz.