Sok a kérdőjel az új szövetkezeti törvény előtt

Az ENSZ Közgyűlése a 2012-t a szövetkezetek nemzetközi évének nyilvánította, mellyel arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy óriási gazdasági potenciál rejlik a szövetkezetekben, és a rendszer fejlesztése lehet a válságból kilábalás egyik eszköze. Világszerte mintegy 1 milliárd ember tagja valamilyen szövetkezetnek; például Nagy-Britannia legnagyobb szövetkezetének éves árbevétele 13 milliárd euró. Magyarországon az egykoron virágzó szövetkezetek többsége minden eddiginél nehezebb körülmények között működik, azonban számos kezdeményezés célozza a szövetkezeti rendszer újbóli megerősítését.

Hazánkban manapság meglehetősen kevés figyelmet kapnak a szövetkezetek, holott a nagyvilágban széles társadalmi és gazdasági tekintélynek örvendenek. Világszerte összesen mintegy 3 milliárd ember megélhetését szolgálják. Írországban a lakosság 70%-a, Finnországban 60%-a, Ausztriában 59%-a tagja valamilyen szövetkezetnek. Magyarországon az arány mindössze 8%. A világ 300 legnagyobb szövetkezete 2008-ban 1600 milliárd dollár értékű GDP-t termelt, mely kevéssel marad el Oroszország, a világ nyolcadik legnagyobb gazdaságának, teljesítményétől.

A szövetkezeti rendszerben működő gazdálkodó szervezetek lényege, hogy a szövetkezet tagjai a tulajdonosok. A tagok a vállalkozás különféle érdekcsoportjaiból toborzódnak: fogyasztókból, termelőkből, dolgozókból. És ez a legfőbb előny is a hagyományos vállalkozói formákkal szemben, mivel nem egy viszonylag szűk tulajdonosi csoport élvezi elsősorban a megtermelt profitot, hanem minden érdekcsoport. Azok, akik természetesen ezáltal sokkal inkább érdekeltek a sikeres működésben.

Szövetkezetet viszonylag egyszerűen alapítható, mindössze 7–10 személy társulásával, nincs szükség tetemes törzstőkére, a tagok az alapszabályban meghatározott összegű részjeggyel járulhatnak hozzá a kezdéshez.

Hazánkban jelenleg kis híján háromezer szövetkezet működik. A külföldön is példaértékűnek tartott magyar szövetkezeti alapú kiskereskedelem, a Gazdakör 1881-ben kezdődött. Ma az egyik legsikeresebb szövetkezeti alapú kereskedelmi lánc a Coop-csoport, mely az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója, alkalmazottainak száma meghaladja a 30 ezret, éves forgalma pedig eléri az 510 milliárd forintot.

Az ENSZ által meghirdetett szövetkezetek nemzetközi évének legfőbb célja a szövetkezetek fontosságának hangsúlyozása, a figyelemfelhívás arra, hogy a szövetkezeti rendszer fejlesztése megoldás lehet a kitörésre a világválságból. A szövetkezetként működő vállalkozások (főként a fogyasztási-, ipari- és szolgáltató szövetkezetek) ugyanis általánosságban ellenállóbbak a válsággal szemben, köszönhetően demokratikus döntési folyamatuknak, rugalmasságuknak, illetve a tagok egymás iránti szolidaritásának.

A szövetkezetek nemzetközi évéhez Magyarország is csatlakozott. A szövetkezetek legfőbb érdekképviseleti szervezete, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, Farkas Tamás elmondta: „A szövetkezetekkel összefüggő állami aktivitás növelésére, világos célmeghatározásra ma különösen nagy szükség van, hiszen a szövetkezetek – főleg a mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre, pénzügyi és a szociális szektorra alapozottan – nagymértékben segíthetik a munkahelyteremtést, ezáltal a válságból kilábalást. A helyi közösségekre és gazdaságra épülő szövetkezetek hálózati rendszere a vidéki települések összetartozását erősíti, új minőségű együttműködést alapoz meg. Éppen ezért az Országos Szövetkezeti Tanács az ENSZ-kezdeményezés szellemében arra törekszik, hogy konkrét cselekvési programokat valósítson meg. E céljához nagy szükség lenne az állam még erőteljesebb szerepvállalására, a működés jogi körülményeinek javítására is. Meggyőződésünk: a kormánynak is célja és érdeke, hogy a hazai gazdasági fellendülés végett a szövetkezésben rejlő lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza”.

A Magyar Iparszövetség szintén fontos szerepet tölt be a szövetkezetek, szövetségek érdekképviseletében. A szervezet az idén nagy súlyt fektet a szociálisan leghátrányosabb helyzetű csoportok, elsősorban a romák felzárkóztatására. „A gazdaság fellendítésében nagyon fontos szerepet játszik a szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, illetve tartósan alacsony jövedelmű emberek gazdasági mozgósítása. Ennek egyik módja a vállalkozásalapítás, illetve szociális szövetkezetek létrehozása általuk. Ebből a célból pályázatok is vannak, amelyekhez a Magyar Iparszövetség szakmai támogatással kívánja segíteni az érdekelteket” – mondta el dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke.

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) látja el a Coop-csoporthoz tartozó több mint 1300 kis- és középvállalkozás érdekképviseletét. Dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke kifejtette: „A szövetkezeti alapokon nyugvó Coop-csoport a hazai piac legnagyobb forgalmú franchise-rendszere. Mintegy 3000 bolttal és további 2000 kisebb üzlettel rendelkezik, ezernél is több az integrált kiskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó boltok száma. A bolthálózat az ország 3200 településén van jelen, ahol naponta mintegy 1,5 millió vevő fordul meg. Az üzletlánc törzsvásárlóinak száma jó 600 ezerre tehető”.

A magyar szövetkezeti kereskedelmi rendszer kialakulása: Károlyi Sándor gróf indítványára 1881-ben kezdte meg működését a Gazdakör, majd megalakult a Magyar Gazdaszövetség, amelynek keretében létrehozták a Hangyát, mint a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeti Központját. A szövetkezetek az árukat a központ raktáraiból igényelték; a közös beszerzés lehetővé tette az olcsóbb eladási árakat.

1946–49 között a szövetkezeti mozgalmat kampány keretében átalakították, az újonnan létrehozott földműves szövetkezetekben egyesítették a meglévő szervezeteket, majd később a kereskedelmi szövetkezetek elnevezését Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetre (ÁFÉSZ) változtatták és újrafogalmazták politikáját. A szövetkezeti törvény társadalmi szervezetekként és vállalatokként határozta meg a szövetkezeteket, s létrejött a Szövetkezetek Országos Szövetsége, a SZÖVOSZ.

A 90-es évek elején a SZÖVOSZ átalakulását követően létrejött az ÁFEOSZ. Egyértelművé vált, hogy az ÁFÉSZ-ek piaci pozíciójának stabilizálásához, a versenyképesség fenntartásához egyfajta átalakulásra van szükség.

Az ÁFEOSZ 1992-i kongresszusán döntöttek arról, hogy az ÁFÉSZ-ek – hatékonyságuk növelésére – fő tevékenységükké az élelmiszerek és napi cikkek forgalmazását teszik. Ezzel összefüggésben határoztak arról is, hogy a nagytételű beszerzéseket központilag koordinálják, a konkrét teendők ellátására pedig létrehoznak egy önálló, nonprofit alapokon nyugvó nagykereskedelmi hálózatot, mely kezdetben alapvetően a megyékhez illeszkedő, 17 egységből álló Pro-Coop rendszer volt. A ’90-es évek közepétől a multinacionális kereskedelmi láncok kiélezett piaci versenye is kikényszerítette egy országos szövetkezeti üzletlánc megalakítását, melyről az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa 1995-ben határozott, a Coop Üzletlánc megalapításával.

A szövetkezeti kereskedelem piaci pozícióinak megőrzésére, erősítésére szükség volt gazdasági társaság formájában működő olyan szervezet létrehozására, amely a megváltozott piaci körülmények között – tőkeerejének és a tevékenységéből származó bevételének köszönhetően – is képes volt szavatolni a vállalkozás versenyképességét. A közös beszerzési és kereskedelemszervezői feladatok országos ellátására az ÁFEOSZ 1997-ben megalapította a CO-OP Hungary Zrt.-t.

A szövetkezeti alapokon nyugvó Coop-csoport a hazai piac legnagyobb forgalmú franchise-rendszere. A csoport az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 ezret. A cégcsoport összforgalma eléri az 510 milliárd forintot.