Mosolygós voksok a németeknél

A németek félelmei címet viselő felmérés minden évben 2500 interjúalanynak teszi fel a korteshadjárattal kapcsolatos aggályaikra vonatkozó kérdést. A mostani eredmények még a szakembereket is meglepték. A németeknek csupán a 45 százaléka tart attól, hogy a döntéshozók nem kellőképpen képviselik érdekeiket. Ez azt jelenti, hogy a választások előestéjén 10 százalékkal kevesebben gondolják elégtelennek a képviselőház eredményeit, mint egy évvel korábban. A tapasztalat pedig ennek épp az ellenkezőjét szokta mutatni a közvélemény-kutatók szerint.

A választói bizalom erősödésében elsődleges szerepet játszik a német gazdaság jó teljesítménye, valamint az, hogy a németek különösen nyugodtak lehetnek az eurózóna legsötétebb mumusát, a munkanélküliséget illetően: 2006 óta ebben az évben sújtja az állástalanság gondja a legkevesebb embert.

Ami a választásokon indulni készülő pártok esélyeit illeti, a jobboldali, CDU/CSU pártszövetség az elmúlt hét adatai szerint a szavazatok 41 százalékára, a liberális koalíciós társ, az FDP pedig 6 százalékra számíthat. A kormányoldal így 46:36 arányban vezet az ellenzéki összefogás pártjai, a szociáldemokraták, az SPD és a Zöldek előtt. A Baloldal – amellyel egy párt sem hajlandó koalíciót kötni – 8 százalékos támogatottsággal bír. S bár az Alternatíva Németországnak (AfG) elnevezésű, euroszkeptikusságával egyre többeknek megnyerő formáció tavasszal még 4 százalékos támogatottsági csúcsot döntött, a többi párttal egyetemben eredménye várhatóan nem éri el az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt jövő vasárnap.