Illírek gúlái

Még 2005-ben történt, hogy Semir Osmanagić, egy Amerikában élő bosnyák amatőr régész a Szarajevó melletti Visokóba látogatott. A helyi múzeum igazgatója felhívta a figyelmét a város fölött magasodó, szabályos formájú hegyre. A „régész” azonnal gyártott egy hipotézist, mely szerint a Visocica nevű hegy nem természetes képződmény, hanem ember által épített műtárgy, valójában földrészünk elsőként meglelt piramisa. Nem sokkal később már a Piramisok völgyét emlegette a sajtóban, s mára a légi felvételek alapján kilencre bővült a gúlák száma.

Azonban az amatőr archeológussal a szakma legnagyobb része nem ért egyet. Szerintük bár nem gyakori jelenség, mégiscsak előfordul a természetben, hogy ennyire szabályos geológiai képződmények jönnek létre. De Osmanagić nem tágít az elméletétől, miszerint a piramist nagyjából 34–27 ezer évvel ezelőtt építették az illírek ősei – ám ezt mindeddig semmi konkrétum nem támasztja alá.

A napokban azonban az a hír kapott szárnyra, hogy egy ukrán laboratórium megállapította a piramisból vett minták korát: a piramis (vagy gúla) habarcsrétegénél fiatalabb üledékből származó szerves anyagot 28 400 évesnek találták. Ha igaz, hogy majd’ 30 évezreddel ezelőtt emberi közösségek ilyen méretű – a legnagyobb egyiptomi piramisnál is hatalmasabb – építményt voltak képesek létrehozni, az fenekestől borítja fel az emberiség eddig ismert történelmét. Így – ismétlem: ha igaz – mintegy 10 ezer évvel korábbra kellene tenni az első civilizáció(k) felbukkanását. Aminek a történészek java része nem örülne. Nem is beszélve az egyiptomi idegenvezetőkről…