Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Bár a Kraszna mellett nőttem fel, felső folyását sokáig szinte nem ismertem. Pedig az igazán izgalmas része ott van fent, a Meszes lábainál – de hát az mitőlünk majd’ százötven kilométer, s köztünk az országhatár. Ma már vígan mehet az ember szinte toronyiránt, nem kell kerülnie Ártándnak, Nagyváradnak: húsz-huszonöt kilométerenként határállomások várnak. Nagykárolynál megyünk át Romániába, az út igazán Zilah előtt kezd érdekessé válni, ahol letérünk a kolozsvári útról, és egy derék szerpentin után befutunk Varsolcra, aztán Krasznára, a régi vármegye névadó kisvárosába.
Kép: Csucsa, 2007. szeptember 1. A Boncza-kastély neobizánci stílusban átépített épülete. Itt élt 1915 és 1917 között Ady Endre feleségével, Boncza Bertával: Csinszkával. Ady halála után az özvegy a neves román költőnek és politikusnak: Octavian Gogának adta el a kastélyt. A restaurált épület ma Octavian Goga Emlékmúzeumként működik. MTI Zrt. / Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget., Fotó: Jászai Csaba
Itt már a Meszes alatt vagyunk, ami a Mátra környékére emlékeztet. Legmagasabb csúcsa, a Perjési-tető 955 méter, de a hegység maga sokkal hosszabb, csaknem száz kilométer. Ezerszer elhatároztam már, hogy végiggyalogolom a tetőt, de hát ismerjük az ilyesféle elhatározásokat… Ráadásul „odafele” mindig szalad az ember, nincs idő a kóborlásra. A múltkor azonban végre-valahára nem hajtott a tatár, kényelmesen csorogtunk hazafelé Csucsa felől. Csucsa Ady és Boncza Berta faluja, a Boncza-kastély (képünkön) ma is ott áll a hegyoldalban, de az egykori gazdára meg Adyra csupán egy aprócska cselédházban berendezett pár vitrin emlékeztet.
A Kraszna-Varsolc felé vezető út gyönyörű. A minősége is pazar, de nem volt mindig az: vagy öt éve kipróbáltam, iszonyatos élményem maradt. Most viszont elsőrangú, ahogy a kilátás is! Keleten a Vigyázó, a Bihar-hegység 1800 méteres csúcsai, nyugaton a Szilágyság hepehupás tájai – azon túl pedig a Nyírség meg az Erdőhát akácosai, kaszálói.
A Kraszna forrásvidékén a bükk az úr, majd lejjebb a tölgy, a gyertyán, a hegyek lábainál meg a csontig rágott fű – erre ugyanis még rengeteg a birka. A Kraszna térdig ér és három-négy méter széles, de a rekkenő hőségben jólesik belehasalni. Csak úgy pucéron, mert lányok nincsenek velünk, a birkák is messze kolompolnak. Krasznahorvátra meg a környék talán legszebb templomába persze már rendesen felöltözve megyünk, és szerencsénk is van, mert a tiszteletes asszony meghallja a cinteremben a hangunkat, s kinyitja az ajtót. Igazi kis ékszer a templom, pompás gót ablakokkal, reneszánsz ajtókerettel. Harangja háromszázötven éves, a templom melletti fatoronyban lóg, ahonnan belátni az egész falut. Meg az azt övező szőlősdombokat, mert híres bortermelő vidék ez, a legtöbb boros rigmust is itt jegyezték fel a néprajzosok. Íme, az egyik, hogy jókedvre derüljünk:
„Ó, te szívvidámító, / Emberbolondító, / Asszonyrongyosító, / Erszényhorpaszító, / Kocsmárosgazdagító: / Nagy erővel bírsz te! / Tennap vót egy hete / Egyik sáncból a másikba / Vittél éngemet; / De én ezért megbüntetlek Tégedet! / Felviszlek egy nagy magas hegyre... / (A köszöntő felemeli a poharat.) / Vót apámnak egy ökre, / Meg egy szamara... / Most már: mars bele az áristomba!” (És kiissza a poharat.)
Legközelebb szüretkor kéne erre járnunk.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu