Rezegtetnek, fúrnak

Lassítható a hazai olaj- és gáztermelés csökkenése, ha a két Csongrád megyei település melletti olajmezőket bevonják a kitermelésbe. A területről előzetes becslések alapján 3,2 millió tonna olaj-egyenértéknyi szénhidrogén – főként olaj – termelhető ki. Figyelembe véve, hogy hazánk éves kőolajtermelése a Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint nagyjából hatszázezer tonna, könnyen beláthatjuk az olajmező kitermelésének jelentőségét. A környéken a föld mélye ennél négyszer több fekete aranyat rejt, de a készlet teljes kitermelésének itt is határt szabnak a kőzetrétegek tulajdonságai.

Magyarországon csaknem 80 éve bányásznak szénhidrogéneket, ezért ma már nagyon nehéz gázt vagy olajat találni. Kőolaj-kitermelésünk évek óta csökken, bár még így is a hazai szénhidrogén-felhasználás ötödét adja – e csökkenést tervezi a Mol öt százalék alatt tartani, a Szegedhez közeli szénhidrogén-lelőhely olajára alapozva. Az olajtársaság tavaly írt alá szerződést a Szegedi- medence Nyugat nevű koncessziós területen indítandó kutatásról és termelésről. A terület hároméves kutatási programja 5,6 milliárd forintba kerül. Persze ha a 25 millió hordót megszorozzuk a hordónkénti 16 200 forinttal (ennyi felel meg a jelenlegi 60 dolláros hordónkénti kőolajárnak), megkapjuk a kitermelhető készlet értékét: ez nagyjából 400 milliárd forint – tehát mindenképpen megéri. Mert bár hazánk is törekszik a megújuló és alternatív energia hasznosítására, melynek elsődleges célja a gáz- és kőolajimport- függőség minimalizálása, ezek a közeli jövőben biztosan nem lesznek képesek kiszorítani a mindennapi életből az ásványi olajból készült üzemanyagokat.

A történetnek várhatóan folytatása lesz. Mórahalom és Ásotthalom környékén, egy 126 négyzetkilométeres területen január elején kezdett szénhidrogének után kutatni a Mol, úgynevezett rezegtetéses módszerrel. A rezegtetés adatainak feldolgozása egy évig is eltarthat, majd újabb 2-3 évbe telhet, mire elkezdik a próbafúrást.