Túltett már Viktórián is! Sokszínű királynő

Erzsébet ifjú feleség és kétgyermekes édesanya volt már, amikor trónörökösként éppen Kenyában járt. Egy fa tetején épült különleges hotelben aludt, amikor a rossz hírt kapta: éjjel elhunyt édesapja, VI. György brit király. II. Erzsébet hivatalosan 1952. február 6-án lépett trónra. A királynőnek táviratban gratulált a Szovjetunió akkori vezetője, Sztálin is. Megkoronázását 1953. június 2-án úgy 27 millió alattvalója nézte a tévében, és 11 millió hallgatta a rádióban. (Erzsébet 1947-ben ment férjhez az egyik harmad-unokatestvéréhez, férje Fülöp edinburghi herceg. Házasságukból összesen négy gyermekük született.)  

Nagy-Britannia államformáját tekintve alkotmányos monarchia, ahol az uralkodó uralkodik ugyan, de nem kormányoz. A királynő nem vonható felelősségre (merthogy az uralkodó nem tehet rosszat), és érinthetetlen. Nincs szavazati joga, és nem léphet be a parlament alsóházába – ez 1642 óta van így, amikor is I. Károly egy felfegyverzett katonával berontott és letartóztatott öt képviselőt, ami polgárháborúhoz vezetett. A királynő testesíti meg a történelmi folytonosságot, felüláll a politikán. Bár vétójoga van egyes törvények elfogadásában, ezzel a jogával még nem élt. A fegyveres erők parancsnoka, de csak arra van joga, hogy bejelentse a háborút és aláírja a békét. 

Napjainkban a királynő összesen 140 millió alattvalóval bír, ha Nagy-Britannia lakosaihoz hozzáadjuk a Brit Nemzetközösség országaiban élőket is. Különböző országaiban a királynőnek különböző címei vannak. Angliában a királyi címekről szóló 1953-as törvény alapján ő „II. Erzsébet, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, más birodalmainak és területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője”. Ő ugyanis az anglikán egyház feje, a skót presbiteriánus egyház védelmezője. 

Hisznek, ha látnak – vallja Erzsébet, ezért évtizedeken át rengeteget utazott külföldre. Több mint 260 hivatalos látogatáson 116 országot keresett fel. Hazánkban 1993-ban járt. Azzal is történelmet írtak 1982-ben, A Aamikor II. János Pál pápa Angliába látogatott hozzá – 450 éve ő volt az első pápa, aki a szigetország földjére lépett. 

II. Erzsébet koronabirtokait összesen 7,3 milliárd font értékűre becsülik. Személyes tulajdona a skóciai balmorali és sandringhami kastély. Míg a lakhelyéül szolgáló Buckingham- palota és a windsori kastély nem az övé, ahogy a koronaékszerek sem. 

Erzsébet majd’ 64 éves regnálása alatt 12 brit miniszterelnökkel működött együtt – Winston Churchilltől kezdve Margaret Thatcheren és Tony Blairen át a mostani David Cameronig. Eddig 12 USA-elnökkel kellett megtalálnia a hangot. Eközben a Vatikánban 7 pápa váltotta egymást. 

II. Erzsébet a 40. angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt. A korábbi csúcstartó, Viktória királynő 18 évesen került a trónra, s utána 63 éven, 7 hónapon és 2 napon át ült ott – ükunokája minap túlszárnyalta ezt. Más monarchiákban akadnak uralkodók, akik ennél hosszabb időt töltöttek már trónon. Például Szváziföld most 82 esztendős királya, aki négy hónaposan lett koronás fő! Vagy anno XIV. Lajos, a francia Napkirály, aki négyéves korától 72 esztendőn át, 1715-ig feszített a trónon. 

II. Erzsébet halmozza a rekordokat: 89 évével ma a világ legidősebb uralkodója. De amire igazán büszke lehet: alattvalóinak 85 százalékos „tetszési indexével” biztosan a legnépszerűbbek és legszerethetőbbek egyike.