Bolond is lenne a TV2, ha abbahagyná a Sztárban sztárt...

Bolond is lenne a TV2, ha abbahagyná a Sztárban sztárt, hiszen harmadszorra is vezeti a nézettségi listát. Alighanem bennem van a hiba, mert én igencsak unom már. Pedig még azt sem mondhatom, hogy nem tud néha megnevettetni.

Például legutóbb a Gáspár Laci–Kökény Attila duó, mint Olivia Newton-John és John Travolta frenetikusan mulatságos volt. De itt a humor legfőbb – és nem éppen mély – forrása valójában az, hogy a férfiként jóvágású Gáspár Laci nőként iszonyú debella. Meghökkentő külsejére csak rákontráz komolysága és eltökéltsége. Hát igen, ki gondolta volna 10-12 évvel ezelőtt, hogy a gátlásos, egyszerű roma fiú ilyen színészi képességekkel bír.

Azért itt elég kevés volt az igazán sztár. Még ha ezt a fogalmat le is szűkítjük magyar viszonyokra, akkor sem mondhatjuk, hogy Gáspár Lacin, Tóth Gabin és Wolf Katin kívül bárkit is országos ismertség övezne. És valljuk be, ők sem az első vonal. Nem akarnám bántani mondjuk a Nyári lányokat, jó a hangjuk és még szépek is, no de hogy sztárok lennének?! Vagy Rácz Gergő, aki amúgy jól szerepelt – de vajon hány néző tudta, hogy ki ő? És vajon hány néző ismerte a megidézett külföldi hírességeknek legalább a felét?

Értem én, hogy nem tudják abbahagyni, pedig a második után már azt kellett volna tenni. És akkor mindenki remek műsorként gondolna rá vissza. Most is akadtak persze jó pillanatok, mint például Tóth Gabi Kovács Kati-alakítása, Csobot Adél Oszvald Marikája, Peter Šrámek Zámbó Jimmyje. Šrámek igazi meglepetés volt! A szép hangú, kissé nyálas fiú ezúttal, a női nézők imádatában fürödve, igen jól teljesített. Kevésbé imádja őt a zsűri, amelynek véleménye olykor igencsak eltér a nézőkétől. Az utóbbinak joga van a szubjektivitáshoz, de az előbbinek nem. Néha igen szélsőségesen működött, s a korábbiaknál jóval gyengébben. (Főleg Majka virított a szokottnál is bunkóbb és ostobább megjegyzéseivel.) És ha az eredeti előadót nem kedvelték, akkor a megidézőjét is lepontozták. Zámbó Jimmy például hiába volt a Király egy igen széles közönség körében, a kétségtelenül csodás hangja ellenére sem tudott a kánonba bekerülni. Ezért a kiválóan sikerült előadáson is ment a fanyalgás. Meg aztán abban sem tudnak következetesek lenni, hogy paródiát vagy ihletett előadást akarnak. Havas Henrik a megszokottnál jóval kedvesebb – és unalmasabb. Messze nem tudja betölteni a szellemes és okos Hajós András helyét. Fárasztó, öregecske nagybácsiként folyton a régi szép időket és csajokat emlegeti, egyáltalán nem ismeri a mai zenét, láthatóan fogalma sincs az egészről. Tévedés volt odaültetni. Liptai Claudia a szokott formáját hozza, Bereczki Zoltán is: kedvesek, kivéve, amikor nem. És tudnak időnként nagyképűek és szétszórtak is lenni. De Bereczki legalább néha tett valami szakmai észrevételt is.

Még előttünk a döntő: a sorrend borítékolható. És aztán megnyugodhatnak a szenvedélyes üzeneteket küldő rajongók és megpihenhetnek a megfáradt nézők is. Talán kapunk egy kis szünetet. Aztán, nincs mese, úgyis jön a következő széria. Lassan felkészülhetnek a negyedosztályú sztárok.