Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban… Ugye, ismerős? - Az Erő legyen veletek!

George Lucas csak egy színes-szagos űroperát szeretett volna készíteni, amely megidézi az 1930-as évek híres képregénysorozata, a Flash Gordon történetét. Nem véletlen, hogy a Csillagok háborúja atyját is eredetileg az animáció érdekelte, és persze az írás. Sokáig dolgozott a forgatókönyvön, merthogy menet közben is számtalan irányba futott a történet – amely nemcsak azoknak tűnt elsőre bugyutának, akik azt mondták, ez biztos bukás lesz. Utólag már nagy szerencsének mondható, hogy Luke Skywalker alakja nem transzvesztita, és hogy Leia Organa sem prostituált, de a fiatal Lucas valami olyasmit szeretett volna, amire felkapják a fejüket az emberek. A rendező-forgatókönyvíró ugyanakkor nem bánta, hogy magára maradt az alkotással, így legalább valóra válthatta elképzeléseit – és az 1977. május 25-én bemutatott „kezdő darab” óriási sikert aratott világszerte.

Talán nem érdektelen megjegyezni azt sem, hogy a kezdeti Csillagok háborúja igazi Disney-filmhangulatot árasztott volna, ami végül másként alakult, olyannyira, hogy az első epizód vetítése után a látványvilág (köszönhetően a Boeing egykori grafikusának) alapjaiban jelölte ki a későbbi tudományos-fantasztikus filmek képi megjelenítését. Mondhatni: forradalmasította az addigi, olykor bizony könnyen leleplezhető sci-fi trükköket is. Egy olyan világot teremtett, amelyben a rohamosztagosoknak arcuk sincsen, hiszen a sötét erők világában nem számít az egyéniség – szemben a lázadók világával, amely nagyon is emberi. Még arra is figyeltek, a jókat csupa földszínekben ábrázolják, szemben a gonoszság színtelenségével.

Lucas egyfajta űrbeli Szent Grál-történetet képzelt el magának, ami idővel átalakult a nehezen megmagyarázható Erővé. Az Erővé, amely mindent áthat, s amellyel ha jól gazdálkodunk, teremt, ám ha mégse, abba világok pusztulnak bele. A képregényekhez hasonlóan így vált hős- és mítoszteremtővé a Csillagok háborúja, ahol összecsap a jó és a gonosz. A tiszta és erkölcsös élet követhető példáját mutatják a jedik, és megbélyegzetté váltak a sithek, az erőt pusztításra használó lovagok.

Érdekesség, hogy egy olyan fejlett világban, mint amilyenben a jedik élnek, miért fénykarddal küzdenek egymással jók és rosszak. Nem más ez, mint Lucas tisztelgése a szamurájok előtt. A rendező ugyanis imádta Kurosava Akira filmjeit, amelyeket Japánban jidaigekinek neveztek.



ÉRDEKESSÉGEK

- A jedi a 4. legnagyobb vallás Nagy-Britanniában. A 2001-es népszámláláson 390 ezer brit vallotta magát jedinek.
- Steven Spielberg eddig 40 millió dollárt keresett (munka nélkül) a Csillagok háborújával, miután George Lucas fogadásból a bevétel 2,5 százalékát ajánlotta neki a Harmadik típusú találkozások bevételének 2,5 százalékáért. Utóbbi 300 millió, a Csillagok háborúja ellenben legalább 1,5 milliárd dollárt hozott eddig az alkotóknak.
- George Lucas és mindhárom gyermeke szerepel a Csillagok háborúja-filmekben, első felesége pedig Oscar-díjat kapott a IV. rész, az Egy új remény vágójaként.
- George Lucas Stanley Kubrik nagy csodálója volt, ezért leszerződtette a 2001 Űrodüsszeia csaknem teljes stábját, amelyet mint a 2001-es osztályt emlegettek.
- A különböző fajok és a droidok legalább tucatnyi saját nyelvet használnak, ezek közül több valós nyelven (tibeti, finn, zulu) alapul, és a közös „galaktikus” nyelvnek is számos variánsa létezik, a birodalmiak brit, a lázadók amerikai angolt használnak, de skót, svéd és japán akcentus is hallható a filmekben.
- Darth Vadert (vagyis az őt játszó színészt, David Prowse-t) kitiltották minden Star Wars-os stábrendezvényről, mert Lucas idegesítőnek találta.
- Csubakka hangját medve, rozmár, oroszlán, borz és más „haldokló állat” hangjából keverték.


AZ A VÉLEMÉNYEM - POLITOLÓGUS A STAR WARS VILÁGÁRÓL

Tóth Csaba politológus és szociológus, a Republikon Intézet egyik alapítója és stratégiai igazgatója; a science-fiction univerzumok politikai rendszereit bemutató könyve a tavaszi könyvfesztiválra jelenik meg az Athenaeum Kiadó gondozásában.
– A Star Wars-filmsorozat nagyon is reális jövőképet mutat, ahogyan az is jól látható, hogy a szereplőket mi motiválja egyik vagy másik társadalmi rendszer fenntartásában. Mert van Palpatine császár, a hatalmát koncentráló diktátor; vannak a demokráciáért harcoló lázadók; vannak ügyeskedők (Han Solo), akik mindenből a hasznot keresik; és akadnak olyanok is, akiket csak a túlélés érdekel (például Jabba, a hutt), akár olyan áron, hogy bűnszervezetet működtetnek. Vagyis: ahogyan a valós politikai rendszerekben, a Star Warsban is találunk demokratákat és diktatórikus szereplőket. De éppen ebben rejlik a Csillagok háborúja erénye: reális.
A Csillagok háborúja sorozat pontosan rávilágít arra, hogy mi történik akkor, ha valaki túlzottan vágyik a hatalomra, és megmutatja azt is, miért érzi jobban magát a polgár egy működő demokráciában – Palpatine kezdetben szimpatikus rendszere ellenére a diktatúra hamar kimutatja a foga fehérjét. A történet elmagyarázza, hogyan bomlik fel a köztársaság, s miért alakul ki a birodalmi diktatúra, és ennek jól látható, nyomon követhető jelei vannak. Milyen jelekre gondolok? Van egy jól szervezett, ideológiával és vízióval rendelkező kisebbség, amelyik érvként használja a külső fenyegetést, így folyamatosan koncentrálja hatalmát az egyébként többségben lévő, ám megosztott, egymással is vitatkozó szereplőkkel szemben, akik legfeljebb saját kis világuk sorsával törődnek.
A filmből az is jól látszik, hogy a köztársasági berendezkedés évezredekig bevált, Palpatine diktatúrája pedig jó, ha húsz évig állt fenn. A Csillagok háborúja ebből a szempontból egy demokrácia melletti érvrendszert szolgáltat, mert rámutat arra, hogy a sötét erő birodalmát a félelem tartja egyben, miközben ez a világ hosszú távon működésképtelen.



CSILLAGOSDI MAGYAR MÓDRA
- 1982 januárjában, a film magyar mozikba kerülésének hetében jelent meg a Cs. Horváth Tibor és Fazekas Attila alkotópárostól a Birodalom visszavág 30 oldalas képregényfüzet – mindössze 8 forintért –, amely nem az eredeti átirata, hanem teljes egészében önálló produktum. Ősszel pedig két részben/füzetben következett a Csillagok háborúja képregény – több mint 720 ezer példányban keltek el!
- A 2014-ben elhunyt festőművész, Helényi Tibor Star Wars-trilógiájához készült plakátjai (1979, ’82, ’84) eredeti terveit (olajfestményeit) idén májusban árverezték el. A kultikus sci-fi triptichon kikiáltási ára 1,5 millió forint volt.
- Láposi József és Szilvai László szerepelt a Star Wars-sorozat Baljós árnyak című első részében, igaz „csak” statisztaszereppel honorálták a magyar rajongók odaadását, de benne lehettek az epizód nagyszabású zárójelenetében.
- George Lucasnak annyira tetszettek a tavaly, az Agave Könyvek kiadó által újra megjelentetett SW-trilógiához a Faniszló Ádám készítette borítók, hogy elkérte, megvásárolta az eredeti rajzokat és az archívuma részévé tette.
- A Jedi Mendék magyar weboldalon számos rajongói novella (fanfic) olvasható a réges-régi, messzi-messzi galaxis történeteiből.



MINDHALÁLIG MOZI.
Jim Barden egy austini srác, aki nyolc társával vett részt az egyik helyi mozi rendezvényén. A versenyzőknek végig kellett nézniük az eddigi hat részt, majd Az ébredő Erőt is annyiszor, ahányszor bírják. Jim 15 vetítést bírt, ami azt jelenti, hogy az új részt kilencszer látta. A 30 órás maraton alatt rágók, citromszeletek és hatóránként egy feketekávé segítségével maradt ébren, nem használt energiaitalt, és tartózkodott az olyan ételektől is, amelyek elveszik az energiáját. A fanatikus rajongó értékelése szerint az új epizód a filmek rangsorában pont középen foglal helyet, a Birodalom visszavág a kedvence, és a Baljós árnyakat szereti a legkevésbé.