Gyanús, ha szelíd

A veszettség a legismertebb valamennyi zoonózis – állatról emberre terjedő betegség – közül: mind emberben, mind állatban halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladást okoz. Mivel a tünetek jelentkezése után a betegséget gyógykezelni nem lehet, egyedüli védekezési mód a megelőzés, azaz a vakcinázás.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, belőlük mintegy 70 ezer él Magyarországon.

A szomszédos országok közül sajnos Ukrajnában és Románia teljes területén jelen van a betegség, ami a határ menti magyar területekre is veszélyt jelent. Ukrajnában ez az elmúlt években több száz házi- és vadon élő állat pusztulása mellett emberi haláleseteket is okozott. Kiemelt jelentőséggel bír tehát, hogy már ezen országok határain belül sikerüljön megállítani a vírus terjedését, hiszen ezzel Magyarország védettsége is biztosítható.

Ennek érdekében a Földművelésügyi Minisztérium és az ukrán Agrárpolitikai Minisztérium között tavaly nyáron aláírt megállapodás alapján magyar közreműködéssel, európai uniós finanszírozásban Kárpátalján is elkezdődött a rókaveszettséget felszámoló program, amely várhatóan idén is folytatódik.

TANÁCSOK MEGELŐZÉSHEZ
- A természetellenesen viselkedő (barátságos vagy támadó magatartást mutató) vadon élő emlősállattal (róka, aranysakál, őz, kóbor eb) ne érintkezzen!
- Ha jármű által elgázolt vagy ismeretlen ok miatt elhullott rókatetemet talál, ne érintse meg!
- Ha veszettségre gyanús állattal érintkezett, sürgősen keresse fel háziorvosát!
- Ha házi kedvence a megszokottól eltérően viselkedik vagy harapás nyomait véli felfedezni rajta, haladéktalanul értesítse állatorvosát!
- Nagyon fontos, hogy ne feledkezzen meg a kutyák, illetve a lakásból kijáró macskák kötelező veszettség elleni oltásáról!