Környezetbarát falatok - Hétköznapi döntéseink és a menekültválság

De vissza az ételhez! Hiszen hétköznapi döntéseinkkel is – például azzal, milyen terméket választunk a boltban – nagyban befolyásoljuk a világunkat érintő változásokat. Kezdve a csomagolással, ami sok esetben sokszorosa a szükséges mértéknek. Különösen nagy problémát okoz a műanyag hulladék kezelése. Ha a mostani szemetelésünk mértéke nem csökken, 2025-re több műanyag szemét lesz az óceánokban, mint hal.

Nem csak a csomagolás alapján érdemes választani, nagyon fontos, hogy helyi, vagy legalábbis minél közelebb megtermelt árut tegyünk a kosárba. Narancslé helyett válasszunk például magyar almalevet – előbbi több ezer kilométert is utazik, mire például Brazíliából ideér. A sok adalékanyag, a hőkezelt termékek, a túlzott tartósítás rengeteg energiát igényel az élelmiszer előállítása során. Rengeteg vizet és növényvédő szert kíván. Egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter víz szükséges.

Nem csak a környezetünket szipolyozzuk ki, de embertársaink életminőségét is meghatározza, ha túl sok olyan terméket vásárlunk, amely előállítása nem fairtrade, magyarul nem méltányos kereskedelmi elveken alapul. Gondoljunk például a kizsákmányolt, kávé- és banánültetvényeken robotoló munkásokra, akik az eladott termék árából szinte csak filléreket kapnak.

És hogy mi köze mindennek a menekültválsághoz? A környezetet nem kímélő megoldásokkal földünket pusztítjuk, egyre nagyobb mértékű lesz az elsivatagosodás, az igazságtalan kereskedelem egyes területeken mélyszegénységet okoz; az éhezés, a vízhiány pedig háborúkhoz vezet. Ha apróságnak tűnik is, de mi is tehetünk azért, hogy kicsit jobb világban éljünk. Például, ha banán helyett idén szeptemberben magyar szőlőt vásárolunk.