Lassú halál Erzsébetre - Hirtelen halál helyett lassú kivégzést jelent a kormány döntése

Februárban fejeződött be a még 2012-ben indult kötelezettségszegési eljárás, amelyet azért indított ellenünk az Európai Bíróság (EB), mert az akkor bevezetett Erzsébet-utalványok és Szép-kártyák jóval kisebb adóterheléssel jártak, mint a többi ilyen béren kívüli juttatás. A cégeknek mindössze 30,94 százaléknyi személyi jövedelemadót, plusz egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni utánuk.

A többi cafeteriaelem az 51,17 százalékos adósávba került. Logikus döntés volt tehát a cégek részéről, hogy a korábban népszerű, francia cafeteriaelemek (Sodexo, Le Cheque Déjeuner) helyett a magyar állam által kínált utalványokat válasszák. A kiszorított cégek ezt persze nem hagyták annyiban, bepanaszolták az országot az EB-nél.

Az Erzsébet-utalvány ettől függetlenül egyeduralkodó lett a piacon (most 35,7 százalék az adóterhe), ráadásul szinte csak ezt lehetett meleg- és hidegélelmiszerek vásárlására felhasználni, az üdülést is szinte csak Szép-kártyával lehetett olcsóbbá tenni.

Az EB döntése miatt a kormány most jelentősen megemeli az Erzsébet- utalványt sújtó adót (korábban volt róla szó, hogy teljesen kivonja a piacról). A munkaadói képviseletek és szakszervezetek tehát hiába lobbiztak: azt szerették volna elérni, hogy ne az Erzsébet-utalvány adóterhe növekedjen, hanem a többi utalvány közterhe csökkenjen a 34,51 százalékos sávba. A kormány azonban éppen ellentétesen cselekedett, az igazságosság jegyében nem a többi terhet vitte le, hanem az Erzsébet-utalványét emelte fel, a 49,98 százalékos adósávba.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu-nak így nyilatkozott:
A kabinet nem akarta megszüntetni az Erzsébet-utalványt, így a hirtelen halál helyett a lassú kivégzés eszközét választotta. Várakozásai szerint az utalvány teljesen háttérbe szorul majd, szabad költésű pénzzé alakul át: 100 ezer forintig ugyanis adómentes cafeteriaelemként lehet elszámolni a készpénz kifizetését is.