Harminckétezer élet, egy kisváros lakossága - Súlyos megállapításokat tartalmaz az első átfogó jelentés a magyar egészségügyről

Kiderült például az is, hogy a 65 év alattiak között a leggyakoribb halálok valamilyen rosszindulatú daganatos betegség. A helyzet rendkívül súlyos, hiszen az Európai Unióban nálunk halnak meg a legtöbben ez okból. Az ország folyamatosan csúszik le az uniós átlaghoz képest: egyre több nő hal meg méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrákban, míg a férfiaknál a vastag- és végbélrák szedi a legtöbb áldozatot. Ők jelentős részben a tragikus állapotban lévő ellátórendszer miatt haltak meg: a jelentés szerint, ha megfelelő ellátásban részesülnek, és a szükséges beavatkozásokat időben elkezdik, ez a 32 ezer élet (egy kisváros lakossága) megmenthető lett volna csak 2014-ben.

A jelentés nem csak általános képet mutat az ország egészségügyi helyzetéről, de területenkénti adatokat is tartalmaz. Innen tudjuk, hogy nem mindenhol ugyanolyan tragikus a helyzet: az ország egyes részein akár hét-nyolc évvel is tovább élnek egészségesen az emberek. A legjobb helyzetben a közép-magyarországi, a legrosszabban pedig az észak-magyarországiak vannak.

Az egészségügyi jóllét nem csak attól függ, hol lakunk, de attól is, milyen az iskolai végzettségünk.

A riport megállapítja, egy alapfokú végzettségű férfi 12 évvel korábban hal meg, mint egy felsőfokú végzettségű, míg a nők esetében ugyanez az adat 5,6 év. Sőt, az iskolai végzettség a csecsemőhalandóságra is hatással van: az alapfokú végzettségű anyák babáinak halandósága háromszorosa azon anyák csecsemőinek, akik egyetemi, főiskolai diplomával rendelkeznek.

Nem meglepő viszont az az adat, miszerint a várólisták rendkívül hosszúak, és az sem, hogy e téren is lényeges megkülönböztetésekkel kell megküzdenie a lakosságnak. Közép-Magyarországon például átlagosan „csak” 31, Dél-Dunántúlon viszont 110 napot kell várni egy-egy orvosi beavatkozásra.