Jogi esetek: Trehány volt a hivatal

A szerződésben eredetileg csak az adásvétel ténye szerepelt, a horgásztóra vonatkozó feltételeket egy szerződéskiegészítés tartalmazta.

Mindkettőt megküldték kifüggesztésre a polgármesteri hivatalba, ahol azonban a szerződést a kiegészítés nélkül függesztették ki. Egy helybeli őstermelő lecsapott a lehetőségre, és bejelentkezett, hogy élni kíván az elővásárlási jogával, tehát belép a szerződésbe a vevő helyére. Természetesen halastavat létesíteni eszébe sem jutott.

Az ügyből per lett. Az elővásárlásra jogosult kérte a bíróságot, hogy hozzák létre a szerződést közte és az eladó között, méghozzá a kifüggesztett tartalommal, a halastóra vonatkozó kiegészítés nélkül. Először hosszadalmas bizonyítás következett arra vonatkozóan, hogy a polgármesteri hivatalban mi történt: beküldték-e a szerződéskiegészítést, kifüggesztették-e. Az eladó végül bemutatta a szerződésnek egy példányát, amelynek mindkét oldalán rajta volt a polgármesteri hivatal érkeztető bélyegzője. Az aljegyző a rajta lévő aláírást a sajátjának ismerte el, vagyis kiderült, hogy az egész szerződést befogadta a polgármesteri hivatal.

Innentől kezdve azon folyt a vita, hogy ha az elővásárlásra jogosult csak a szerződés egy részét ismerte meg (a hivatal hibájából), akkor a szerződés az általa ismert tartalommal létrejöhet-e közte és az eladó között. Az eladó azt mondta, hogy az elővásárlásra jogosultnak az egész szerződést el kell fogadnia, nem szemezgethet belőle, hogy egy részét elfogadja, más részét nem. Az elővásárlásra jogosult viszont úgy vélte, hogy a szerződési ajánlatnak a hivatalos csatornákon ismertetett része az, ami hivatalosan létezik.

A bíróság viszont úgy döntött, hogy a szerződés az eladó és a vevő között jött létre, az elővásárlásra jogosult nem léphet be, mert nem fogadta el a szerződés teljes tartalmát.
A szerződésnek az a hivatalos változata, amit a felek leadtak a polgármesteri hivatalba, függetlenül attól, hogy ennek az egészét vagy egy részét függesztették ki később.
Az érkeztető bélyegző bizonyítja, hogy nemcsak utólag csapták hozzá a szerződéshez a halastóról szóló részt, hogy megakadályozzák az elővásárlási jog gyakorlását, hanem az már eredetileg is benne volt.