Jogi esetek: Kinek kell bizonyítani?

Az eladó azt mondta, hogy bár az adásvételi szerződésbe 800 000 forint vételárat írtak, valójában 1 800 000 forintos vételárat kötöttek ki, amit azonban a vevő nem fizetett meg. Szerinte ezért a szerződés nem jött létre, illetve érvénytelen – ennek megállapítását kérte a bíróságtól azért, hogy az ingatlan visszakerüljön a tulajdonába.

A két örökös viszontkeresetében azt kérte, hogy jegyezzék be a tulajdonjogukat 1/4-1/4 arányban az ingatlan-nyilvántartásba, amennyiben pedig ez nem lehetséges, akkor ráépítés jogcímén jegyezzék be őket tulajdonosnak.

Azt állították, hogy az apjuk a teljes vételárat kifizette, és azzal érveltek, hogy az adásvételi szerződés megfelel a Ptk. szabályainak.

Az első kérdés az volt, hogy a szerződés, amelyet bizonyos értelemben a tényleges feltételektől eltérően foglaltak írásba, érvényes-e? Erre általában véve az a válasz, hogy vannak egy szerződésnek alapvető kellékei, amelyek ha hiányoznak belőle, akkor nem tudja ellátni a feladatát.

Az adásvétel esetében ezek nagyjából: a felek meghatározása, annak rögzítése, hogy adásvétel történik, továbbá, hogy mi a szerződés tárgya és mi az ellenérték. Viszont, ha ezek a szerződésben szerepelnek ugyan, de a valóságtól eltérően vannak rögzítve, akkor a szerződés a felek tényleges megállapodásának megfelelő tartalommal jön létre.

Ezért itt a szerződés érvényes volt.

A benne leírtak tanúsították, hogy legalább 800 000 forintot átvett az eladó. Innentől neki kellett volna azt bizonyítani, hogy a fennmaradó 1 000 000 forintot nem vette át.

Valaminek a meg nem történtét bizonyítani elég nehéz, ezért arra kellett volna magyarázatot adni, hogy ha az eladó a vételárat nem kapta meg a vevőtől, miért engedte, hogy az a telken építkezzen, majd négy évig ott lakjon a családjával, miért csak az örökösöktől kezdte követelni a pénzt? Erre az eladó nem tudott hihető magyarázatot adni, ezért a bíróság úgy tekintette, hogy megkapta a pénzt.

Az ítélet indoklásában azt is kifejtették, hogy még életében írásban kellett volna a vevőt felszólítania a tartozás teljesítésére ahhoz, hogy elhiggyék neki: tényleg volt elmaradt vételár.

Az örökösök tulajdonjogát ezért 1/4-1/4 arányban bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.