Jogi esetek: Zűrzavar a társasházban

A vevő és az eladó azzal védekezett, hogy az alapító okirat módosítása nem lépett életbe, az ingatlannyilvántartásba sem jegyezték be, mert ehhez valamennyi lakó egyetértésére szükség lett volna, viszont csak a lakók többsége szavazta meg.

Így a tulajdonostársnak eleve nem volt elővásárlási joga. De még ha lett volna, akkor is elkésett az érvényesítéssel, ugyanis február elején kapott egy közgyűlési meghívót, amelyben már az új tulajdonos neve szerepelt a lakás mellett. A pert március végén indította, holott az elővásárlási jog esetében a szerződésről való tudomásszerzéshez képest harminc nap áll rendelkezésre az igényérvényesítésre.

A tulajdonostárs viszont azt mondta, hogy az alapító okiratot ugyan szabálytalanul módosították – ő maga sem szavazta meg –, ám ennek ellenére érvényes, mert egyetlen lakó sem élt a bírósági felülvizsgálat lehetőségével. Az igényérvényesítési határidőt pedig nem késte le, mert februárban mindössze egy közgyűlési meghívót kapott, ebben volt a táblázat, amin szerepeltek a tulajdonostársak, de az adásvétel részleteiről nem tartalmazott információt.

Márpedig ahhoz, hogy a jogosult megalapozottan dönthessen  arról, él-e elővásárlási jogával, szükségvan a szerződés részleteire, ezek megszerzésétől kell számítani a harmincnapos határidőt.

A társasházi törvény azt írja elő, hogy az alapító okirat módosításához az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Ez alól van egykét törvényi kivétel, olyan témák, amelyekben minősített többséggel dönthet a közgyűlés, de az elővásárlási jog alapítása nem tartozik ezek közé. Ezért a bíróság úgy döntött, hogy az alapító okiratnak továbbra is a régi változata érvényes, amely nem enged elővásárlási jogot a tulajdonostársaknak.

Az elővásárlásra jogosult igényérvényesítési határideje pedig akkor kezdődik, amikor a szerződés tényéről – és nem a tartalmáról – tudomást szerez. Ebből következik, hogy a felperes követelésének jogalapja sem volt, de még a határidőt is lekéste.