Jogi esetek: Perelt az apa

Az apa azonban a saját és a gyermekei nevében személyiségi jogi pert indított az anya ellen. Azt mondta, hogy a volt feleség megsértette a magán- és családi élethez, az apai és emberi méltósághoz fűződő, a gyerekeknek pedig a teljes családi élethez és a véleménynyilvánításhoz fűződő jogát azzal, hogy a kapcsolattartást több ízben is akadályozta. Az apa ezért magának és a gyerekeknek is fejenként egy-egy millió forint sérelemdíjat plusz a hiába elautózott benzin fejében százezer forint kártérítést követelt.

Az anya először azzal védekezett, hogy a válás bírósági kimondása előtt a kapcsolattartás nem volt szabályozva. Ezért nem is sérthette meg az apa ezzel kapcsolatos jogait. Másrészt meg a gyerekek nem akartak az apjukkal menni, ő pedig nem akarta rájuk erőltetni a dolgot. Harmadrészt az sem róható fel neki, hogy ha az apa időnként egyoldalúan, váratlanul kijelenti, hogy azonnal vinné a gyerekeket, és nekik már más programjuk van, akkor nem adja őket oda.

A perben részletesen vizsgálták az összes elmaradt találkozót, a megelőző levelezést, üzengetést, és megállapították, hogy az apa az esetek többségében – bár nem mindig – idejében szólt, a kapcsolattartás megtagadása nem volt indokolt. Az ilyen alkalmakat darabra összeadva az jött ki, hogy az apának 38 ezer forint költsége származott a hiábavaló autózásból, ezt az anyának meg kellett térítenie.

Viszont a bíróság egyértelműen kimondta, nem lehet személyiségi jogi perben más jogterületre tartozó vitát eldönteni. A kapcsolattartást a családjogi szabályok rendezik, ezek alapján lehet az ebben a körben fennálló konfliktusokat rendezni, de a személyiségi jogokat nem lehet hajánál fogva mindenféle ügybe belerángatni. Így az apának hiába volt alapvetően igaza – az elvált feleség az esetek többségében tényleg akadályozta a kapcsolattartást –, sérelemdíjra nem tarthatott igényt. Mivel a kért 3 100 000 forintból csak 38 000-et ítéltek meg számára, a perköltség túlnyomó részét neki kellett megfizetnie.