Ha nem, hát nem?

A legsúlyosabb, hogy nem állt a rendelkezésére megfelelő tér, vagyis túlzsúfoltak voltak a zárkák. Azt is panaszolta, hogy még a zárkában meglévő minimális tér is megszűnik, ha ruhaszárítót kérnek, s mivel – nyilvánvaló okból – ruhaszárító kötelet nem kaphatnak, ezért vagy teljesen beszüntetik a mozgást a zárkában, vagy vizesen kell felvenniük a ruhájukat. Végül azt is felrótta a büntetés-végrehajtásnak, hogy a zárkákban a vécé nincs elválasztva még egy függönnyel sem, és rendkívül megalázó az embernek mások előtt végezni a szükségét. A négy éven keresztül folyamatosan elszenvedett megalázó bánásmód miatt a rab nyolcmillió forint sérelemdíjat követelt.

Nyilvánvaló, hogy az elítéltek emberi jogai a fogva tartás során nem érvényesülhetnek korlátok nélkül, de ez nem jelenti azt, hogy bármit meg lehet velük tenni. 2010- ig a magyar jogszabályok meghatározták, hogy mekkora terület a minimum, aminek a rab rendelkezésére kell állnia. Miután ezt a jogszabályt a magyar büntetésvégrehajtás képtelen volt betartani, megváltoztatták, méghozzá úgy, hogy a „legalább” szót „lehetőleg”- re cserélték. Így lett a kötelező 3 négyzetméterből olyan 3 négyzetméter, amit ajánlatos betartani, de ha nem sikerül, hát nem sikerül. A büntetés-végrehajtás arra hivatkozik, hogy nem tagadhatja meg a rab elhelyezését, hiába zsúfolt egyébként a börtön.

A mi esetünkben a bíróság azt vizsgálta, hogy az embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütközött-e a BV gyakorlata. És mivel a rendelkezésre álló hely minimumát a magyar jogszabályok nem határozzák meg, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát vette figyelembe, ugyanis a magyar fellebbezési lehetőségek után az EJEB szokta kimondani a végső szót a hasonló ügyekben. A strasbourgi bíróság fejenként 3 négyzetméter alatt minden esetben megállapítja a megalázó bánásmódot, 3-4 négyzetméter között pedig akkor, ha egyéb tényezők – amilyen itt a le nem választott vécé – is hozzájárulnak az emberi méltóság sérelméhez. Mivel a felperesre a mi esetünkben végig kevesebb, mint 3 négyzetméter jutott, a bíróság megítélte számára a sérelemdíjat – igaz, nem nyolc-, csak hárommillió forint értékben.