Valakinek fizetnie kell

Októbertől az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogait. A 168 Óra már szeptemberben megírta, hogy Palkovics László lényegében magánegyetemmé formálná a Corvinust. A Magyar Közlönyből most csak az derül ki, hogy Palkovics a felsőoktatási intézmény új működési modelljét készíti elő. Az egyetemet pedig 2019-től egy állami alapítású közhasznú alapítvány működteti.

Október elején Palkovics a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának pécsi közgyűlésén azt mondta, hogy Corvinus-modellt a magyar felsőoktatás egészében bevezetné, a versenyképesség növelése érdekében. A Népszava október elején pedig arról is beszámolt, hogy a Corvinuson 2020-tól már nem is hirdetnének államilag finanszírozott férőhelyet, meghagyva azt, hogy a hallgatók 40 százaléka úgynevezett Corvinus-ösztöndíjas legyen.

A kormány tehát a fizetős, tandíjas felsőoktatás felé mozdítja el Magyarországot. Ez a forma már most sem ismeretlen a hallgatók előtt, de intézményenként változik, ki mennyit fizet. A tehetősebbeknek nem teher a félévenkénti akár több millió forint, a rászorulók közül azonban sokan most is hitelből fedezik tanulmányaikat.

Ennyi pénzért viszont már bárki bárhol tanulhat Európában is. A Sberbank közleménye szerint holland, spanyol, olasz és francia intézményekben százezertől 700 ezer forintig terjedhet a tandíj. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor egy félév már a nem elit egyetemeken is elérheti a 3 millió forintot. A magyar hallgatók viszont – uniós polgárként – több országban is „ingyen” tanulhatnak: néhány ezer forintos szolgáltatási díjért járhatnak például osztrák, dán, svéd vagy finn egyetemekre.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE