Egymás tenyerébe csaptak

Legalábbis a többi között március 8-án erről írt alá szándéknyilatkozatot Lovász László, az MTA elnöke és Palkovics László információs és technológiai miniszter.

Hónapokon át tartó vita végére került pont, miután az MTA elnöke és az ITM minisztere tárgyalóasztalhoz ült. A delegáció ülésezését követően a felek közös szándéknyilatkozatot adtak ki, amelyben az MTA elnöke tudomásul vette a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózata 2020. január elsejétől az Akadémia szervezetén kívül működik. Az erre vonatkozó elvek kidolgozása azonban még csak most kezdődik el, ám a felek abban most megállapodtak, hogy az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról pedig az az új Irányító Testület dönt, amelybe az MTA és a kormány is paritásos alapon küld képviselőket, ügyelve arra, hogy a tudományos közösség többségi részvétele biztosított legyen. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki

Fontos szempont az is, hogy az MTA kutatóintézet-hálózat vagyona a tudóstestület tulajdonában marad, a hosszú távú stratégia szerint működő intézetek használhatnák az MTA nevét, ha megfelelnek az MTA követelményeinek; az új irányítási rendszer életbe lépéséig pedig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított marad. A kormány vállalta, hogy céljai között tartja számon a kutatási források jövőbeli növelését. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma értetlenül fogadta a szándéknyilatkozatot, mert az szerintük szembemegy azzal, amit az MTA vezetése eddig képviselt, és korántsem tisztázott minden működési feltétel. Az elvek kidolgozását követően a javaslat az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül.

FOTÓ: KISBENEDEK ATTILA, AFP