Amerikai álom: dől a pénz

Három és fél millió munkahelyet akar megmenteni vagy teremteni Barack Obama amerikai elnök. Ebből a célból az amerikaiak rengeteg pénzt pumpálnak a gazdaságba. S hogy ezzel hihetetlen mértékben megugrik az államadósság? Az most lényegtelen.

Ország-világA. Fodor György2009. 02. 20. péntek2009. 02. 20.

Kép: New York, 2008. július 17. Tőzsdeügynökök nézik a legfrissebb híreket a New York-i tőzsdén 2008. július 17-én, miután a várakozásoknak megfelelően pozitív irányt vett nyitás után a New York-i tőzsde és a Nasdaq technológiai piac is. (MTI/EPA/JUSTIN LANE), Fotó: JUSTIN LANE

Amerikai álom: dől a pénz
New York, 2008. július 17. Tőzsdeügynökök nézik a legfrissebb híreket a New York-i tőzsdén 2008. július 17-én, miután a várakozásoknak megfelelően pozitív irányt vett nyitás után a New York-i tőzsde és a Nasdaq technológiai piac is. (MTI/EPA/JUSTIN LANE)
Fotó: JUSTIN LANE

Az amerikai kongresszus – azaz a képviselőház és a szenátus – a múlt hét végén fogadta el a kolosszális mentőcsomagot, Barack Obama pedig megnyerte első nagy csatáját. A győzelemnek van egy kis szépséghibája: csak három republikánus szenátor állt a csomag mellé. Nem teljesült az elnöknek az az óhaja, hogy a gazdaság helyreállításához nemzeti, kétpárti egyetértéssel lássanak neki.

Az Egyesült Államok rövid idő alatt – miután milliárdokat öntött a bankokba – 787 milliárd dolláros injekcióval próbálja feltámasztani a gazdaságot. Hogy ez mekkora pénz, azt jelezze egy kis öszszehasonlítás: 787 milliárd dollár 183 000 milliárd forint – Magyarország idei költségvetésének kiadási oldalán mintegy 9000 milliárd forint szerepel. A 787 milliárd dollár 36 százaléka arra kell, hogy adókedvezményeket adjanak azoknak, akik például házat vagy autót vásárolnak; ettől fellendülhet az ingatlanpiac és az autóipar. Az összeg 64 százalékát gondosan kiválasztott célokra fordítják. Százmilliárd megy az oktatásra, 140 milliárd az egészségügyre, 50 az útépítésekre. Hatalmas összegből támogatják azokat, akik a hitelválság miatt elveszítenék házaikat, vállalkozásaikat, de jut például a rendőrség megerősítésére is.

A gazdaságélénkítő csomagot több mint ezer oldalon foglalták törvénybe, és még azt is tartalmazza, hogy a nagybankok, nagyvállalatok vezetői – akiknek cégeit közpénzen tartják a felszínen – csak igen korlátozott mértékben kaphatnak prémiumot. Ebben az ügyben Obama igen óvatos korlátozásokat tervezett, de a demokrata többségű kongreszszus „bevadult”: az amerikaiakat felháborították azok a hírek, amelyek a bankigazgatók, pénzügyi vezetők hatalmas juttatásairól szóltak, megspékelve a tőzsdei manipulációkról szóló információkkal. Barack Obama elégedetten fogadta a törvényhozás döntését, és kijelentette: „A gyors és bátor cselekvésre egy nemzedéknek csak egyszer van ilyen esélye. Ez csak a kezdete a hosszú folyamatnak.”

A bizakodó hangok ellenére senki sem tudja, milyen hatása lesz a csomagnak, milyen csapdákat tartogat a válság, amelynek nem látni a végét. A republikánusok leszavazták a tervet (amely hét demokrata képviselőnek sem tetszett), mert szerintük az adócsökkentés lenne a legfontosabb. Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője egészítette ezt ki a másik súlyos aggodalommal: „Nem játék pénzről van szó, hanem valódiról, ezt a pénzt gyermekeinknek és azok gyermekeinek kell majd visszafizetni.”

A világ azért követi nagy figyelemmel az amerikai elképzeléseket, mert az Egyesült Államoké a világ legnagyobb gazdasága, amelynek állapota kihat a nemzetközi gazdaságra. A hitelválság dominója az Egyesült Államokban dőlt el, s ha ott egészséges folyamatok indulnak be, akkor reménykedni lehet abban, hogy a kizökkent világot nemcsak ott, hanem másutt is helyre lehet hozni.

Ezek is érdekelhetnek