Árpádok öröksége

Lapunk idei 10. számában riportot közöltünk arról, hogy egy magyar– német kutatócsoport sikeresen azonosította Árpád-házi uralkodóink férfiágon öröklődő DNS-ét. Azóta létrejött a László Gyula Intézet, és folytatódik az Árpád-ház Program.

Ország-világB. T.2018. 04. 03. kedd2018. 04. 03.
Árpádok öröksége

Dr. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Központ főigazgatója – aki március 15-én Széchenyi-díjat kapott – nemrég szenzációs bejelentést tett: az általa irányított vizsgálatsorozat során sikeresen definiálták III. Béla apai ági (Y kromoszomális) profilját, ami lehetővé teszi további magyar királyok származásának feltérképezését.

A Szabad Földnek nyilatkozott a kutatócsoport történész tagja, dr. Szabados György is, akit azóta kineveztek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által tavaly év végén 80 millió forintból létrehozott László Gyula Intézet igazgatójának. Az új állami intézmény „őstörténeti kutatások rehabilitációjával” foglalkozik majd, egyelőre a csendes építkezés szakaszában van.

A 2016-ban több mint ötmilliárd forintos keretösszeggel elindított Árpád-ház Program is folytatódik, amelynek célja: elhelyezni az Árpádok örökségét a magyar és az európai közemlékezetben, illetve előkészíteni az Aranybulla kiadása 800. évfordulójának megünneplését (2022-ben), valamint Szent István halálának 1000. évfordulójáról (2038-ban) való megemlékezést.

Ezek eléggé távoli időpontok, eddig nem is hallottunk sokat a munkálkodásukról, a napokban viszont az Emmi közleményt adott ki arról, hogy a kormány újabb 1,2 milliárd forinttal támogatja a program első ütemében megvalósuló tudományos-szakmai alprogramokat.

Ezt az összeget annak érdekében adják az MTA intézményeinek, közgyűjteményeknek, egyetemi tanszékeknek, önkormányzatoknak és kulturális egyesületeknek, hogy a tudomány legfrissebb eredményeire alapozott összképet alakítsanak ki az Árpádok történelmi művéről.