Alig néhány olyan alakja van a magyar történelemnek, aki országos kultuszra tett szert, akinek nagyságát szobrok, terek, utcák, emlékfák hirdetik szerte a Kárpát-medencében. II. Rákóczi Ferenc gondolkodása, politikája egyedülállónak számított nemcsak hazánkban, de Európában is.

Az első újság kiadója: a vezérlő fejedelem

Akár katolicizmusát, akár főnemességét tartjuk szem előtt, szokatlan módon és kitartással fáradozott a felekezeti jogegyenlőtlenség és a közteherviselési, vagyis adófizetési különbségek miatt érzett társadalmi elégedetlenség kisebbítésén. Szociálisan érzékeny politikát folytatott, megvalósította az ország népeinek olyan összefogását, amilyenre azóta sem volt képes senki.

Nemzetközi és hazai propagandatevékenysége szintúgy úttörőnek számít. II. Rákóczi Ferenc küzdelme nem csupán a függetlenségért vívott háborúból állt, mindeközben megteremtette egy új Magyarország alapjait. Jóllehet a császári seregek győzelmet arattak felette, az ország tömegei mégis hálásak maradtak neki, holtában is hazatérését várták.

Egy hetilap hasábjain nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy II. Rákóczi Ferenc volt az első hazánkban, aki hírlapot adott ki.

Médiaháború

A fejedelem maga is újságolvasó ember volt, rendszeresen olvasta a párizsi Gazette-et, a hollandiai hugenották francia lapjait, a Mercure Historique et Politique című hágai és a Lettres Historiques amszterdami folyóirat hírösszefoglalóit, kommentárjait.

Ugyanakkor Európát is foglalkoztatta a kuruc szabadságharc ügye, XIV. Lajos danzigi követe, Bonnac márki a fejedelem egyik levelére reagálva írta meg, hogy örömmel vennék, ha rendszeresen tájékozódhatnának a magyarországi eseményekről. Az első szám megjelenése után az is kiderült, hogy a Lengyelországot megszálló svédek is élénk érdeklődéssel vették kezükbe az újságot.

Rákóczi hírlapindítása mégsem előzmény nélküli, az „Ismét kiújultak a dicső magyar nemzet sebei” kezdetű legismertebb proklamációtól kezdve kiáltványok, levelek, manifesztumok egész sorát adta ki a fejedelem.

A sajtóhoz mint újabb fegyverhez 1705-ben nyúlt Rákóczi, különösen azért, hogy ezen a téren is diadalt arasson a Habsburgok felett, mivel a bécsi Wie­nerisches Diarium című újság a valóságtól egészen elrugaszkodva, magyarellenesen mutatta be a hazánkban folyó eseményeket.

Hadvezérek tudósítottak

A lap elindításának kiötlője és megtervezője Esterházy Antal gróf volt, aki a „nép vigasztalásának” és a szegénység bátorításának ügyét szolgálta volna magyar nyelven. Rákóczi végül belső bizalmasára, állandó munkatársára, a titkos kancelláriáját is vezető Ráday Pálra bízta a feladatot, aki az említett kiáltvánnyal együtt Rákóczi több írásának is a szerzője volt.

Az újság először 1705 júniusában jelent meg Mercurius Hungaricus (Magyar Hírmondó) né­ven, és azonnal el is küldték Franciaországba, Danzigba, Isztambulba és Poroszországba, utóbbi helyről azután néhány példányt a svéd udvarba továbbítottak. Megközelítőleg százas példányszáma és latin nyelve is bizonyítja, hogy elsősorban Európa királyi és fejedelmi udvarait, diplomatáit kívánták tájékoztatni vele, mindenekelőtt rokonszenvük és szövetségük megnyerése érdekében.

Az újság címlapja. Fotó: epa.oszk.hu, 1. szám, Mercurius Veridicus 1705. május

A Mercuriust az első években a lőcsei Brewer-nyomdában nyomták. Habár eredetileg hetente megjelenő hírlapnak szánták, végül a kezdeti heti megjelenés hamar havira változott, majd komoly rendszertelenség tapasztalható a kiadásban. Nap­jainkra a Mercuriusból csupán 13 nyomtatott, illetve kéziratos példány maradt fenn, ami hét számot takar.

Mai napig vita tárgya, hogy voltak-e teljes mértékben megsemmisült példányai a kuruc hírlapnak, vagy az említett hét számnál több nem is jelent meg.

A Ráday Pál által irányított újság szerkesztési elve megfelelt a kor európai sajtójának. A tudósítások a származási hely és időpont megadásával kezdődnek, a beszámolókat pedig a különböző kuruc hadvezérek küldték, Bottyán János, Károlyi Sándor vagy Forgách Simon.

Ilyenformán tudósítottak Bezerédi Imre brigadéros akciójáról 1708 augusztusában a Sopron melletti táborból: „Miután generálisunk az ellenséget ostromzár alá vette, kihasználva a kedvező alkalmat, egy erős katonai csapatot Stájerországba küldött azzal a paranccsal, hogy azokat a helységeket, amelyek önként meghódolnak, vegyék katonái oltalmukba, az ellenállókat pedig tűzzel-vassal pusztítsák el.

Ő maga pedig Ausztria irányába vonult azzal a szándékkal, hogy ott mindent megtesz, amit ellenség csak megtehet azért, hogy a bécsiek, látva a mindenfelől füstölgő háztetőket, bánják meg azt, hogy bosszúvágyból visszautasították a békét.”

Teljesen szabad a vallásgyakorlás

Rákóczi nemcsak az újságkiadásban számított elsőnek hazánkban. A teljes vallásszabadságot is neki köszönhette az ország, mivel az 1705-ös szécsényi országgyűlésen megszüntette az 1681. évi korlátozásokat, és biztosította a protestánsok szabad vallásgyakorlatát is.

Minden településen a földesúri jogtól függetlenül a többségben lévő felekezet kapta meg a templomot, de a földesúr köteles volt telket biztosítani a többi felekezet számára is templomépítés céljából. A következő hónapokban vegyes felekezeti összetételű bizottságok hajtották végre a törvényt a szabad királyi városokban és a kurucuralom alatt álló vármegyékben.

 

Csakis szépített!

Az is előfordult, hogy a „laptulajdonos” nyilatkozatát közölték, mint 1705 augusztusában, amikor Rákóczi újságja előbb nyilvánosságra hozta hasábjain a bécsi udvar levelét, majd a Mercuriusba írt nyílt levélben utasította el a Habsburgok békeajánlatát a „felséges fejedelem”.

A Mercurius Hungaricusként induló hírlap a második számban nevet változtatott, innentől kezdve Mercurius Veridicus ex Hungaria (Magyarországi Igazmondó Hírmondó) néven futott az újság, ezzel is aláhúzva igazmondását.

Független újságírás már a XVIII. század hajnalán sem létezett, Benda Kálmán megállapítását mégis elfogadhatjuk, miszerint a Mercurius „A kurucvereségek jelentőségét igyekezett csökkenteni, a hadsereg kényszerű visszavonulásait óvatosan körülírta, megmagyarázta, a kellemetlen dolgokról meg nemegyszer teljesen hallgatott. Kitalált eseményeket azonban nem közölt. Szépített, de nem hazudott.”

A hadiszerencse változása és a diplomáciai tárgyalások miatt az 1710. évi számokat már Bercsényi kancelláriáján adták ki Ebeczky Sámuel szerkesztésében, és Lőcse helyett Bártfán voltak kénytelenek kinyomtatni.

Ugyan eredeti célját nem érte el a Mercurius, a kontinens egyetlen országa sem állt igazán a magyar szabadság ügye mellé, ám nem elhanyagolható, hogy II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik hazánk első sajtóterméke, amelyet Európa-szerte kezükbe vehettek az olvasók.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.