Balkezesek ünnepe

Nincsenek információk arról, hogy miként változott az érintettek élete 1976, vagyis a világnap bevezetése óta, de az biztos, hogy a megítélésük már nem a régi. Nem volt egyszerű küzdelem, mert bármilyen meglepő, bolygónk szinte minden társadalmában és etnikai csoportjában általános a balkezesek megbélyegzése, miközben a népesség 10-15 százaléka balkezes.

A XX. század közepéig hazánkban is az volt az álláspont a pedagógusok és a szülők körében, hogy akár erőszakkal is át kell szoktatni a gyerekeket a jobb kéz használatára.

Baljós előjellel

A balkezeseket gyakran sutának nevezik, és számos kifejezés utal arra, hogy a bal rosszat jelent. A magyarban például ilyen a balszerencse, balsors, balsejtelem, balvégzet, balsiker, baleset, ballépés, balfék és balfácán, balul üt ki, bal lábbal kelt fel, valamint az ügyetlen szinonimájaként használt kétbalkezes.

A pedagógia mai álláspontja szerint a balkezes gyereket „átszoktatni” szigorúan tilos, hiszen már magzati korban eldől, hogy melyik agyfélteke lesz a domináns, és az ennek a megváltoztatására tett kísérlet súlyos zavarokhoz vezethet. Ilyen többek között a dadogás, az olvasási (diszlexia), írási (diszgráfia), számolási (diszkalkulia) nehézség, magatartásbeli problémák, egyensúlyzavar, könnyen veszíthet a magabiztosságából és más lelki problémák is kialakulhatnak.

Hogy még ma is egyfajta misztikum övezi a balkezeseket, jól tükrözi a velük kapcsolatban megjelent néhány cikk címe: Összefügg a balkezesség és a skizofrénia? Tényleg korábban halnak a balkezesek? Ördögi teremtmények vagy kreatív zsenik?

Tudományosan bizonyított tény, hogy egyik állítás sem igaz, sőt az élet bizonyos területein a balkezesek a királyok. A The New York Times egyik korábbi cikke szerint a legsikeresebb sportolók között mintha több balkezes lenne, mint általában az életben.

Például Martina Nav­ratilova, Szeles Mónika, John McEnroe, Rafael Nadal teniszezők, Oscar de la Hoya bokszoló, Phil Mickelson golfozó, illetve a brazil labdarúgó, Pelé, aki nemcsak balkezes, de ballábas is. A hazai sport sincs híján a balkezeseknek: Puskás Ferenc labdarúgó, Papp László ökölvívó, Imre Géza olimpiai ezüst­érmes vívó, Szász Emese párbajtőröző, Benedek Tibor, Madaras Norbert és Kiss Gergely olimpiai bajnok vízilabdázók.

A génekben rejlik a titok?

A mai napig nincs egyértelmű tudományos magyarázat arra, hogy miért lesz valaki balkezes. Fontos szerepet játszik ebben a genetika, de nem egyetlen gén, hanem gének egész hálózata felel azért, hogy valaki jobb- vagy balkezes lesz-e. Ezért fordulhat elő, hogy bár a balkezes szülőknek nagyobb eséllyel lesz balkezes a gyerekük, az összefüggés közel sem olyan erős, mint például a testmagasság esetén. Ha az anya és az apa is balkezes, a gyerekük akkor is csak körülbelül 40 százalékos eséllyel lesz az. Ha egyik szülő sem balkezes, akkor ez az esély körülbelül 2 százalék. (Forrás: hrdoktor.blog.hu)

A német Oldenburgi Egyetem sporttudományi intézetének kutatói kimutatták, hogy a balkezesek előnye különösen azokban a helyzetekben nyilvánvaló, ahol gyorsan kell reagálni az ellenfél hirtelen mozdulataira. A vizsgálathoz olyan sportágakat választottak, amelyeknél egyértelműen jelen van és pontosan mérhető a nyomást jelentő időtényező.

Ilyen a baseball, a krikett, az asztalitenisz, a tollaslabda, a tenisz és a fallabda. A baseballnál és a krikettnél ez az idő az eldobás és az elütés között telik el, a „hálós” labdajátékoknál pedig a két ütőérintés között. Megszámolták, hogy 2009–2014 között hány balkezes játékos volt e sportágak világranglistáinak első száz helyezettje között, és ezután összevetették a balkezesek arányát az adott sportágban rendelkezésre álló reakcióidővel.

Az eredmény önmagáért beszél: minél kevesebb idő van reagálni, annál több a balkezes a topjátékosok között.