AZ ÖTEZER FŐ ALATTI települések részére összeállított Magyar Falu Program célja, hogy a kis falvakban is olyan lehetőségeket teremtsen, hogy ha egy fiatal pár úgy dönt, szeretné kipróbálni a vidéki életet, akkor az ne életminőség és életminőség közötti, hanem életstílus és életstílus közötti választás legyen. A program részleteiről Gyopáros Alpárt, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztost kérdeztük.

Bölcsőtől a sírig

– A napokban egy kis falusi cukrászdában ülve szóba elegyedtem egy gyerekeire váró anyukával, aki azt mondta, nem bánták meg, hogy kiköltöztek a városból, és a vidéki életformát választották. Ön a program kapcsán sokat járja az országot, mik a tapasztalatai?

– Rendkívül árnyalt a kép. Egyes falvak a kihalás veszélyével küszködnek, hiszen az ötezer fő alatti települések döntő része az országos átlagnál is komolyabb népességfogyást szenvedett el az utóbbi időszakban, a falvak zömének népessége pedig az országos átlagnál öt-tíz százalékkal nagyobb mértékben fogyatkozik. De az nem igaz, hogy nincs érdeklődés a falusi életforma iránt, ezt támasztja alá a tény, hogy a családi otthonteremtő kedvezményt (csok) eddig igénybe vevő százezer fiatal pár harmincöt százaléka kistelepülésen telepedett le. Igaz, hogy jó részük a nagyvárosok körüli agglomerációban talált új otthonra. A kormány célja az, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők is hasonló ellátáshoz juthassanak, mint a nagyobb településeken élők.

– Ha egy falun letelepedni szándékozó fiatal fejével gondolkozunk, akkor bizony komplex fejlesztésre van szükség. Ez átgondolt tervezést és jelentős erőforrást igényel. Mekkora összeg áll rendelkezésre?

– A Magyar Falu Program keretében kizárólag hazai forrásból, 150 milliárd forintból támogatjuk az ötezer lakos alatti települések fejlesztését. Összesen 2887 magyarországi település lehet kedvezményezettje a programnak. Úgy tervezzük, hogy 50 milliárd forintot fordítunk a mellékutak fejlesztésére, legalább 25 milliárd forintot a falusi csok-ra, és 75 milliárd forintot szánunk a közszolgáltatások fejlesztésével érintett 18 célterületre.

– Melyek ezek a területek? Mi mindenre lehet pályázni?

– Nem egyben hirdettük meg az összes pályázatot, az ütemezett kiírás mellett döntöttünk. A felhívások egytől egyig a helyi életminőség javítását célozzák, úgy is mondhatnánk, hogy egy étlapot kínálunk az önkormányzatoknak, hiszen minden településnek másra van szüksége. Az egyiknek óvodára, a másiknak rendelőre, de előfordul, hogy akár mind a kettőre, ezért akár több dologra is pályázhatnak az önkormányzatok. A program alapkoncepcióját tavaly ősszel fogadta el a kormány, decemberben hozta meg a határozatot a vidéki úthálózat 50 milliárdos felújításáról, valamint az említett támogatási csomagról. Hogy ne az íróasztal mellett szülessenek a döntések, országjárásra indultunk, és eddig 49 helyszínen folytattunk személyes konzultációt több mint 3500 polgármesterrel, hivatalnokkal, önkormányzati szakemberrel vagy éppen jegyzővel, meglátásaik jó részét pedig beépítettük a programba.

– Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok, mennyire élnek a lehetőséggel az önkormányzatok?

– A tizennyolcból két közösségépítést segítő pályázatot hirdettünk meg február végén. Sok egyéb mellett a belterületi utak és járdák rendbetételét, a sportolási lehetőségek bővítését, az intézményi háttér megteremtését vagy éppen a temetők felújítását is kiemelten kezeljük. A későbbiekben lehet majd pályázni a falugondnoki szolgálat gépjárműállományának a cseréjére is, illetve emeljük a normatív támogatást. Természetesen egy év alatt nem tudunk minden felmerülő gondot megoldani, ezért a falusi mellékúthálózat fejlesztése jövőre biztosan folytatódik, erről már döntött a kormány. 2020-ban várhatóan 70-90 milliárd forint jut majd további 600-700 kilométernyi útra. Ugyancsak többéves kifutással tervezzük a falusi csokot, és nem maradnak el a gazdaságfejlesztési lépések sem.

– Mi lesz a következő kiírás? Mennyi idő múlva juthatnak pénzhez a nyertes pályázók?

– A következő kiírásokban a szociális és oktatási területre koncentrálunk majd, konkrétan bölcsődék és óvodák építésére, bővítésére. Az egyes pályázatok meghirdetésekor hatvan napot adunk a felkészülésre, és a beadási határidőt követően hatvan napon belül döntünk a pályázat sorsáról. Legutóbb három, az egészségügyi alapellátás fejlesztését célzó tendert írtunk ki. Ezek közül a legnagyobb újítás az orvoslakások, pontosabban komplett szolgálati házak építése. A nyertes önkormányzatoknak mintatervet is adunk, amelyet a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthatnak. A kedvezményezett falvakban a megbízatást vállaló háziorvosok kulcsra kész otthont kapnak. Annyi a megkötés, hogy csak a tartósan betöltetlen praxissal bíró települések pályázhatnak erre.

– A vidék elnéptelenedéséhez vezethet az is, ha nincs munka. Terveznek gazdaságfejlesztési lépéseket is?

– A kormány előtt már ott vannak az erről szóló tárcaközi javaslataink. Hamarosan előállunk a részletekkel. Az összetettséget azonban mindenképp meg kell őrizni. A munkahely ugyanis nem az egyetlen szempont, amikor valaki a faluba költözésen gondolkodik, fontos az életminőség is. Szükség van arra, hogy a különböző szolgáltatások megfelelő színvonalon elérhetőek legyenek.

– A kisvárosok is számíthatnak hasonló programra?

– Egyelőre igényfelmérés zajlik. Minden vidékfejlesztési programunk esetében együttműködünk az önkormányzati érdekvédelmi szervezetekkel, ezért a Kisvárosok Szövetségével is felvettük már a kapcsolatot.

– Hol tart eközben a Modern Városok Program?

– Jelen állás szerint 3700 milliárd forint a program teljes forrásigénye, ennek kétharmada szintén hazai forrás. 1400 milliárd forintot pedig már ki is fizettünk a különböző projektekre. Autópályák, uszodák épülnek, kórházak újulnak meg, ipari parkok jönnek létre, és még sorolhatnám. Nagyon szép eredményeink vannak.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.