Csípős-szúrós földi lakótársaink a jó időben is megtalálnak bennünket

Nyáron mintha falánkabbak lennének a rovarok, bogarak, bár lehet, hogy csak azért érezzük így, mert többet tartózkodunk a szabadban, általában lenge öltözetben. Valamennyien megtapasztalhattuk már, milyen kellemetlen érzés az áldozatukká válni. Lássuk, kik vadásznak ránk, és hogyan enyhíthetjük a csípéseik okozta tüneteket.

Ország-világHabik Erzsébet2019. 06. 22. szombat2019. 06. 22.
Csípős-szúrós földi lakótársaink a jó időben is megtalálnak bennünket

Szúnyog. A hím szúnyogok ártalmatlanok, csak a nőstények háborgatnak bennünket, melyek melegvérű állatok vagy az ember vérét igénylik a peterakáshoz. Alkonyatkor vagy hajnalban támadnak előszeretettel. Szúró-szívó szájszervükkel behatolnak a bőrbe, ahova rendkívül hatásos véralvadásgátló anyagot juttatnak, majd vért szívnak. Az ismerős tüneteket – piros dudor és viszketés – nem is maga a csípés okozza, hanem a szervezet immunreakciója a nyálában található fehérjékre. Mit tegyünk? A viszketést enyhíthetjük hideg vizes borogatással vagy antihisztamin-tartalmú krémekkel. A népgyógyászat ecetes borogatást javall: a vízzel hígított ecetből tegyünk a viszkető felületre. Tömény aloe verával is bekenhetjük a kínzó pöttyöket. A teafa-, eukaliptusz- és levendulaolaj ugyancsak fertőtlenít, csökkenti a viszketést.

Mit tegyünk? A viszketést enyhíthetjük hideg vizes borogatással vagy antihisztamin-tartalmú krémekkel. A népgyógyászat ecetes borogatást javall: a vízzel hígított ecetből tegyünk a viszkető felületre. Tömény aloe verával is bekenhetjük a kínzó pöttyöket. A teafa-, eukaliptusz- és levendulaolaj ugyancsak fertőtlenít, csökkenti a viszketést.

Méh és darázs. Csípésük fájdalmas, égető érzéssel párosul, a bőr pirossá és duzzadttá válik, majd erősen viszket. Aki nem allergiás a méhcsípésre, annak nincsenek is további panaszai. Ám ha valaki túlérzékeny a méhcsípésre, úgy az allergiás reakció akár úgynevezett anafilaxiás sokkban is csúcsosodhat. A darázs fullánkja simább, és mivel ez a rovar a csípést követően nem pusztul el, ezért veszélyesebb a vele való találkozás, mert többször is csíphet.

Mit tegyünk? A méh- és darázscsípés tünetei pár nap alatt elmúlnak. Ha a méh fullánkja a bőrben maradt, azonnal távolítsuk el. A csípés helyén kialakuló kipirosodott, duzzadt területre tegyünk hideg borogatást. A viszketés ellen hatékony lehet az antihisztamint, szteroidot vagy mentolt tartalmazó kenőcs. Amennyiben testszerte megjelenő viszketést, csalánkiütést, ödémásodást, orrfolyást, a szem kivörösödését és a szemhéjak feldagadását, légszomjat, szapora

vagy szabálytalan szívverést, fejfájást tapasztalunk, forduljunk orvoshoz!

Darazsak, a jellegzetes fekete-sárga csíkozással.

Pók. Számos nyolclábú (kéretlen) lakótárssal osztjuk meg az otthonunkat, akik ezt bizony nem mindig hálálják meg. A Magyarországon honos pókok harapása nem veszélyes az emberre nézve, mérgük többnyire fehérjékből áll. Ha a harapás érzékeny helyen talál meg bennünket (pl. nyak, testhajlatok), ott toxikus hatás is előfordulhat, a bőr erősen kivörösödik, megduzzad.

Mit tegyünk? A csípés helyét fertőtlenítsük, majd helyezzünk rá vizes borogatást, szükség esetén bőrnyugtató készítményt. A mérges pókok csípését követően (azokban az országokban, ahol előfordulnak) méregsemlegesítő oltás szükséges.

Hangya. A hazai hangyafajok – az erdei vöröshangya, a gyepi hangya és a fáraóhangya – veszélytelenek, marásuk azonban viszketést, gyulladást, bőrirritációt válthat ki. A csípések szerencsére nyom nélkül, gyorsan elmúlnak.

Mit tegyünk? A kellemetlenséget elkerülhetjük, ha a nyári szabadtéri programok során nem a fűre, hanem egy pokrócra telepedünk. Ha a tünetek nem múlnak, használjunk kortizonos kenőcsöt vagy alkalmazhatunk gyenge lúgot, például szódabikarbóna-pasztát, hogy semlegesítsük a csípés közben kibocsátott hangyasavat.

Bolha. Csoportosan elhelyezkedő, piros kiütések, közepükön pontszerű, vérzéses szúrcsatornával – ezek jelzik, hogy bolha lakmározott belőlünk. Pár napig rettenetesen viszkető kiütések kínoznak, melyek akár tenyérnyi duzzanatot is okozhatnak.

Mit tegyünk? A viszketés enyhítésére antihisztamin-tartalmú krémet használhatunk. A viselt ruhákat, az ágyneműt mossuk ki magas hőfokon. Ezzel egy időben a velünk élő háziállatokat és azok fekhelyét is bolhátlanítsuk.

Kullancs. Alattomos állatok: míg a többi vérszívó csípésére figyelmeztet a vele járó fájdalom, addig a kullancs észrevétlenül, lesből támad. Szúrás előtt ugyanis érzésteleníti a bőrt, majd megtapad az áldozatán, néha napokig is szívhatja a vérünket úgy, hogy fel sem tűnik. Két veszélyes betegséget terjeszt: a vírusos agyvelőgyulladást (ellene oltással védekezhetünk) és a baktérium okozta Lyme-kórt.

Mit tegyünk? Ha „kullancsos” helyen járunk, este nézzük át magunkat, főleg a hajlatainkat (hónalj, combhajlat stb.), és még a fül környéki hajas fejbőrt is át kell vizsgálni. A természetjáráshoz mindig úgy öltözzünk, hogy minél kisebb bőrfelületet hagyjunk szabadon. Ha kullancsot találunk, a lehető leggyorsabban távolítsuk el.

Tudta? A szúnyogok különleges érzékszervvel rendelkeznek, ami akár 50 méterről is képes észlelni a gázt, ezért célpontjukat sok esetben a kilégzéskor távozó szén-dioxid alapján választják ki. Előszeretettel támadják meg a várandós kismamákat és az erősebb testalkatú felnőtteket. A méh csípéskor nemcsak mérget bocsát ki, hanem olyan feromont is, mely a közelben lévő többi méhet is figyelmezteti a veszélyhelyzetre, és támadó magatartást vált ki belőlük. Éppen ezért méhcsípés esetén sürgősen hagyjuk el a helyszínt.