Egy nyelven beszélni – avagy az eszperantó csodája

Elég lesz mindenkinek a sajátján kívül egyetlen nyelvet megtanulnia, az eszperantót, és máris megszűnik a Földet elborító hangzavar, vélekedett a nyelvet megalkotó Lazar Markovics Zamenhof.

Ország-világSzücs Gábor2021. 04. 14. szerda2021. 04. 14.
Egy nyelven beszélni – avagy az eszperantó csodája

Új alkalmazottat vesznek fel a céghez. Kiderül, hogy ugyan egyetlen világnyelvet sem beszél, de eszperantóul viszont tud. És jól beszéli ön az eszperantót? – kérdezi a főnök.

– Meghiszem azt. Hét évig éltem ott…

Ugyan a vicc, ha magyarázni kell, már nem vicc, de azért mindazoknak, akik még nem jártak Eszperantó országban, elárulom, ez csakis azért lehetett, mert nincs ilyen ország. És ezzel mindjárt az eszperantó nyelv tán legnagyobb problémájának a közepébe csöppentünk, ugyanis az, hogy miért is nem lett világnyelv az eszperantó, annak a leglényegesebb oka, hogy nincs Eszperantó ország, vagyis nincs mögötte se nemzet, se hatalom, se pénz – a nagy nyelvek államai pedig soha nem támogatták, talán, mert érzik a veszélyét.

De mivel a Föld mintegy 115 országában beszélik, azért létezik egy mondás: Eszperantó(ország)ban soha nem megy le a nap (En Esperantio la suno neniam subiras), amit korábban csak a legnagyobb gyarmatbirodalmak mondhattak el magukról.

Mindez csak azért jutott eszembe, mert egész márciusban 12 másodperces rádióreklámokkal bombázza 26 vidéki rádióállomás hallgatóit az Eszperantó Alapítvány. A cél mindössze annyi, hogy az eszperantótól pozitív információk jussanak el azokhoz, akik hallgatják az adást.

Annyit talán sokan tudnak, hogy 1887-ben egy bizonyos Lazar Markovics Zamenhof varsói szemorvos alkotta meg az eszperantót azért, hogy legyen egy olyan nyelv, amelyet mindenki elsajátíthat második nyelvként, s így megszűnne a Földet körülölelő bábeli zűrzavar.

A nyelvi zűrzavart akarta csillapítani Zamenhof.

Talán ezért választotta az új nyelv nevének az eszperantót is, a szó ugyanis reménykedőt jelent. Tudják, hogy jelenleg a világ nagyjából 200 országában 6500–6800 nyelv és nyelvjárás létezik? Bár az ENSZ hivatalos nyelvei között „csak” hat szerepel – az angol, a francia, a spanyol, az orosz, a kínai és az arab –, de már az Európai Unió Brexit utáni 26 tagországa 24 hivatalos nyelvet használ, ami azt jelenti, hogy minden felszólalást, minden iratot 24 nyelvre tolmácsolnak, fordítanak.

Ehelyett remélte Zamenhof, hogy elég lesz mindenkinek a sajátján kívül egyetlen nyelvet megtanulnia, és elcsitul a Földet elborító hangzavar és kakofónia.

Hogy milyen fontos egy nyelv hegemóniája, legjobb példa erre a francia EU-ügyi miniszter minapi kifakadása, miszerint elég volt az unióban az angol nyelvből! Nagy-Britannia kilépésével ugyanis az Európai Unióban összesen csak két kis tagállam maradt, amelyekben – a sajátjuk mellett – az angol is anyanyelv: Írország és Málta, a közösségben azonban továbbra is az angol a meghatározó.

Ez ellen szeretne tenni Clément Beaune miniszter, aki szerint ma gyakorlatilag „egy tört angolság” a hivatalos nyelv, elvégre az említett máltaiak és írek kivételével senki sem anyanyelveként beszéli az angolt, a képviselők nagy része meglehetősen konyhanyelven bonyolítja a legkomolyabb tárgyalásokat is.

Az eszeprantisták lapja – 1889. szeptember 1. – az első lapszám.

Azért az eszperantisták örömükben még ne rohanjanak Brüsszelbe: annak, hogy hirtelen az eszperantó váltsa le az angolt, nincs esélye, most éppen a franciák erősködnek saját nyelvük térhódítása mellett.

– Mi motiválta Zamenhofot, hogy feltalálja az eszperantót? – kérdezem Nanovfszky György professzort, a Magyarországi Eszperantó Szövetség tiszteletbeli elnökét.

– Például az, hogy a lengyelországi Białystokban, ahol született, fél tucat nemzetiség élt együtt, s gondolom, ezért némi zűrzavar keletkezhetett a társasági életben. Ami egyébként őt valószínűleg nem érintette, hiszen lengyel születésű, zsidó származású orosz volt – ez eddig ugyebár három nyelv –, de igen gyorsan elsajátította a németet, az ógörögöt, a latint, az angolt, egy kicsit a franciát, az olaszt, a spanyolt, hogy a litvánt ki ne felejtsem.

– Ebből egyenesen következik, hogy feltétlen szüksége lett egy még újabb, senki által nem beszélt nyelvre?

– Nem, ebből az következik, hogy felismerte: Białystokban a különböző embercsoportok nem mindig férnek meg jól egymással, és úgy találta, hogy ezek a viszályok és félreértések a közös nyelv hiányából fakadnak. Az első Eszperantó Világkongresszust 1905-ben, Franciaországban rendezték meg. Az eszperantót használják utazáshoz, levelezéshez, nemzetközi találkozókhoz, művészeti rendezvényeken és tudományos kongresszusokon a tudományos vitákhoz is.

Van irodalma, zenéje, színháza, nyomtatott és internetes sajtója, készülnek eszperantó nyelvű filmek, és vannak eszperantó rádió- és tévéadások is. 2012-ben 64.-ként bekerült a Google Translate fordítóprogramjába, illetve a Magyarországon legtöbbet tanult és ismert nyelvek közé is.

– Így lett az eszperantó az első mesterséges világnyelv?

Korántsem. Hinné, hogy csaknem 900 különböző nyelvtervezet létezik? Ha nem is az első, de a legnagyobb mesterséges nyelv minden bizonnyal az indonéz. Ezt nem kitalálták, mert létezett az ottani 750 beszélt nyelv egyikeként. Valahogy közös nyelvnevezőre kellett hozni azt a 270 millió embert, aki a 18 ezernél is több szigeten él.

Bizakodik dr. Nanovfszky György, a Magyarországi Eszperantó Szövetség tiszteletbeli elnöke. Fotó: Németh András Péter

Szóval, amikor kikiáltották Indonézia függetlenségét, 1945-ben, akkor lett a bahasa Indonesia, a maláj nyelv egyik nyelvjárása Indonézia hivatalos nyelve. Amúgy persze a nagy nyelvek is igyekeztek világnyelvvé válni.

Évszázadokig tartott a latin hegemóniája, hasonlóan évszázadokig a diplomácia nyelvének a francia számított, Spanyolország a fél világot nyelvileg is gyarmatosította, aztán előre tört a német, hogy a számukra vesztes háborúk után bejöjjön az orosz, a kínai és az olajdollárok miatt az arab.

És persze mindvégig ott volt az angol, amely helyett mi a szocialista világ nyelvét, az oroszt erőltettük, s jól megtanultuk, hogy az angol a gaz kapitalisták nyelve, s legfeljebb csak addig létezik, amíg haldoklik az imperializmus…

– Ön mint sok országban magyar képviseletet ellátott nyugalmazott nagykövet sok nyelvet beszél?

– Hat nyelvből van felsőfokú vizsgám, ezek az angol, a francia, az orosz, a lengyel, az indonéz és az eszperantó. Évekig dolgoztam Genfben, Bécsben, így hát beszélek olaszul, spanyolul és németül is. Ugye, az iskolából őrizgetem még a latint, a doktorimat az arab nyelvek indonéz hatásairól írtam, és a Finnugor Világkongresszus alelnökeként „hallottam már” obi ugorul, manysiul… Ja, hogy ki ne hagyjam, ráadásul magyarul is tudok…

– Már csak azt mondja meg: minek ez a ménkű sok nyelv, ha egyszer tud eszperantóul?

– Amíg abból világnyelv lesz, valahogy csak meg kell értetnie magát az embernek…

Eszperantisták egy eszperantó nyelven írt könyv budapesti bemutatóján.

Kevesen tudják, de Karinthy is híres eszperantista volt, miközben nem beszélte a nyelvet. Ennek ellenére ő volt egy ideig a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.

Így írt az eszperantóról: „Idegen, de nem idegené – más nyelv, mint a mienk, de nem mások nyelve: mindannyiunké, ha úgy tetszik, és mégis senkié, nem szolgál császárokat, államérdekeket, országok hiúságát. Nem harcol nemzetek ellen, nyelvek ellen, nem akar beolvasztani, megváltoztatni, elsöpörni, megsemmisíteni, elhallgattatni egyetlen élő nyelvet sem. Létezni akar anélkül, hogy más létezését tagadná. Semmi más célja nincsen, mint amit hirdet önmagáról, hogy rendet teremtsen a világ Bábelében.”

Egy eszperantó köztársaság

Az eszperantó nyelv nem hivatalos egyik országban sem, csupán 1968-ban az olaszországi Rózsák szigetén egy rövid életű mikronemzet használta hivatalos nyelvként. A miniállamot 1968. május 1-jén Rimini térségében, Olaszország partjaitól 11 kilométerre a nemzetközi felségvizeken Rózsa-szigeti Köztársaság néven Giorgio Rosa olasz mérnök hozta létre.

A kilenc oszlopon álló, 400 négyzetméteres mesterséges létesítmény neve Esperanta Respubliko de la Insulo, azaz a Rózsa-sziget eszperantói köztársasága lett. A létesítményen étterem, bár, éjszakai klub, ajándékbolt és posta is volt – ahol a miniállam bélyegét is árulták.

Európából több ezren kértek állampolgárságot a miniállamtól, s az ENSZ is vizsgálta a függetlenedési törekvéseket. Az olasz csendőrség adócsalás gyanújára hivatkozva négy embert és egy adóellenőrt küldött a szigetre, majd az Olasz Haditengerészet 1969. február 13-án felrobbantotta a létesítményt.

A történetből Sydney Sibilia olasz filmrendező rendezésében játékfilm is készült, a Rózsa-sziget című filmet 2020 decemberében mutatták be a Netflixen. Az ENSZ a hasonló történések elkerülésére a szárazföldtől mérve 6 mérföldről 12-re módosította a felségvizek határát.

Varga Attila

Némely tévelygők Karinthynak tulajdonítják ezt az egyébként híressé vált kijelentést, miszerint: Eszperantó nyelven szállodai szobát lehet rendelni, de szerelmet vallani nem…

Hogy ez mennyire nem igaz, erre bizonyíték az ezernyi lefordított vagy egyenesen eszperantóul írt vers. Például így kezdődik Petőfi Szeptember végénje eszperantóul:

Floradas ankora la floroj en valo / Kaj verdas ankora la poplo e l’ pont’, / Sed vidu, jam tie la vintra vualo, / La ne o ekkovris la supron de l’ font’.

Ha kicsit gonoszkodni akarunk, s a Google-ra bízzuk a vers oda-visszafordítását, az eredményről ne szóljanak Petőfinek, mert így hangzik: A völgyben még mindig virágoznak a virágok / És a nyár a hídnál még mindig zöld, / De nézd, a téli lepel már ott van, / A hó eltakarta a szökőkút tetejét…

Az első eszperantó kongresszus 1905-ben franciaországi Boulogne-sur-Merben. Fotó: Wikipedia

Karinthy látnokként vizionálta a kisebb nyelvek, például a magyar borús jövőjét. Aggodalmai előrevetítették a jelenkort, amikor egyetlen nyelv hódít teret az összes többi felett, ezzel gazdasági és kulturális előnyhöz jutva, de háttérbe szorítva vagy épp megfojtva az egyes nemzetek nyelvét és kultúráját. „Mert minden élő nyelvben van valami sértő, kihívó és fenyegető a más nyelvű számára…” Ezért lenne megnyugtató az eszperantó, amelyben nincs semmi sértő, kihívó vagy fenyegető sem más nyelvek, sem más nyelvűek számára.

Hol tart ma az eszperantó?

Az igencsak felületes becslések szerint az aktívan vagy legalább folyékonyan beszélők, valamint az eszperantó anyanyelvűek számát félmillió és 25 millió közé becsülik. Habár egyik ország sem fogadta el hivatalos nyelvnek, az eszperantó több országban is, így Magyarországon a hivatalos oktatás része.

Az úgynevezett Pasporta Servo az eszperantó használatát támogatja utazáshoz, a Nemzetközi Ifjúsági Eszperantista Szervezet szervezésében. 2008-ig évente megjelentettek egy könyvet, amelyben leírták azoknak a regisztrált vendéglátó családoknak a címét, amelyek ingyenesen fogadnak utazó eszperantistákat.

Eszperantó alapszókincs

Szia! – Saluton! Jó reggelt! – Bonan matenon! Jó estét! – Bonan vesperon! Hogy hívnak? – Kio estas via nomo? Beszélsz eszperantóul? – Cu vi parolas Esperante? Köszönöm – Dankon Bocsánat – Pardonu min Egy sört kérek szépen – Uno bieron, mi petas Kezdő vagyok eszperantóból – Mi estas komencanto de Esperanto

2009-től a lista letölthető az internetről, 90 országból körülbelül 1300 család vállal vendéglátást a Covid-mentes időszakban. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2004-es állásfoglalása szerint az eszperantó élő nyelv! Sokan választják a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgának, így az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb nyelv; Magyarországon a legtöbbet tanult és legismertebb nyelvek közé tartozik.

Ennek egyik érthető oka, hogy míg angolul, társalgási szinten, nagyjából kétezer óra alatt lehet megtanulni, az eszperantóhoz elég 150 óra is, hiszen a nyelvtan összesen csak 16 egyszerű szabályból áll, s nincsenek kivételek.

És hogy lehet-e eszperantóul szerelmet vallani? Kezdeti állapotában a nyelv ezer gyököt tartalmazott, ezekből 10-12 ezer szót lehetett képezni. A jelenlegi szótárak 15-20 ezer gyököt tartalmaznak, melyekből több százezer szó és kifejezés képezhető.

Ehhez csak annyit, hogy állítólag a legtöbb magyar szóval Arany János dolgozott, aki úgy 60 ezer egyedi szót használva alkotta meg műveit. (Ez ugyan nem jelenti azt, hogy nem ismert ennél több szót, legfeljebb nem használta mindet.)

Hozzá képest József Attila csak 20 ezer egyedi szót használt, de a háromszoros különbséget talán életük hossza is befolyásolta: Arany 65, József Attila alig 32 évig élt. Tehát az eszperantóban létező, és naponta gyarapodó több százezer szó megnyugtatóan alkalmas lehet a legostromlóbb szerelmi vallomás elrebegésére is.

Azért nem árt vigyázni azzal a szerelmi vallomással, merthogy:

Kiel fra lo mi ne sciis, kio estas la vera feli o. Kiel edzo mi jam scias tion, sed jam estas malfrue…

Azaz: Legényként nem tudtam, mi az igazi boldogság. Férjként tudom, de már késő…

Ezek is érdekelhetnek