Ehető, de kár érte

NÉZTEM A TÜZESFEJŰ KIRÁLYKÁT, az élethűre festett madarat, és rögtön megértettem, miért nem gasztronómia a mézeskalács-készítés. Legalábbis azon a művészi szinten, amelyen a felsőszentiváni Polyákné Jakab Erzsébet műveli.

Ország-világTanács István2017. 08. 31. csütörtök2017. 08. 31.

Kép: Felsőszentiván, 2017. augusztus 02. Polyákné Jakab Erzsébet mézeskalács festő. Fotó: Ujvári Sándor

Ehető, de kár érte
Felsőszentiván, 2017. augusztus 02. Polyákné Jakab Erzsébet mézeskalács festő. Fotó: Ujvári Sándor

Könyvelőként dolgozik Erzsébet. Ma még. A negyedéves áfabevallás idején arra gondol, hogy a belátható jövőben egyre inkább abból élhet, amit a legjobban szeret.

Merthogy mézeskalács-mívesként sok siker áll mögötte. Például idén a bérmálásra vaskos könyvet készített, amelyet Bábel Balázs kalocsai érseknek ajándékoztak.

A fedelét mélybordó színűre festette; olyan hatása van, mintha bőrből készült volna. A lapok élét egyenként húzogatta ki hajszálvékony írókamázzal és festette aranyszínű ételfestékkel. Ugyanolyannal készültek a könyvet díszítő minták is. A fedele leemelhető – benne a kereszt is mézeskalácsból van.

Kalocsai mintákkal, természetesen. Az érsek úr odaajándékozta az érseki könyvtárnak, ki fogják állítani.

– Hogyan talált rá a mézeskalács-készítésre?

– Egyszer, karácsony előtt a nenám hozott mézeskalácsot, hogy tegyük fel a fára. Szép volt. Hozta mellé a receptjét is. Sütögettünk aztán mi is mézeskalácsot otthon, olyan jó illata volt. Elkezdett motoszkálni bennem, hogyan lehetne őket szépen díszíteni. Sokat bogarásztam az interneten, és nagyon szép mézeskalácsokat találtam. Amikor a netről már nem tudtam mit tanulni, elmentem egy alaptanfolyamra. Azt vártam, hogy majd megtanulok jó tésztát meg jó mázat készíteni, de kicsit csalódtam. Itthon nem úgy sült a kalács, és az írómáz is lepergett róla. Nekiálltam, átdolgoztam mindkettőt. Nézze ezt a mázat: kapargathatja, nem esik le a kalácsról!

Először kerek mézeslapokat sütött, mindegyiknek a közepét kiszúrta, és teamécsest tett bele. Körülötte pedig kidíszítette pöttyökkel, kacskaringókkal. Egyszer elvitte őket a farsangi bálba, tombolának.

Ismerősei egymás után kérték: nekem is csinálj ilyet! Később elkezdett háromdimenziós formákat készíteni. Két félgömböt vagy tojásformát sütött, összeragasztotta, színes madzaggal föl lehetett akasztani a karácsonyfára.

Díszítésnek először csak írókázott.

Az a legegyszerűbb. A tésztát befedte piros mázzal, és szabad kézzel, egyre gyakorlottabb, biztosabb mozdulatokkal rajzolta a motívumokat.

A domború kalocsai mintát egy másik tanfolyamon tanulta.

Azt is a saját kezéhez igazította: a mázat és a technikát is átdolgozta. Festeni szeret a legjobban. Az alap a terülőmáz, amelyre a porcelánfestők technikájával, de ételfestékkel fest. Előrajzolja a formákat, aztán alapozza, halványan, majd erősebben festi, míg kierősödnek a színek és az árnyékok. A tüzesfejű királyka pontosan olyan lett, amilyennek az apósa könyvében, a Magyarország fészkelő madarai című kötetben látta.

Kombinálni is szokta az írókázást a festéssel. A festett szív egyik oldalát glazúr rózsák díszítik.

A sokféle technika arra jó, hogy bármi, amit el akar készíteni mézeskalácsból, a lehető legélethűbb legyen.

Erzsébet a borotai önkormányzat rendelésére készített idén nyáron öt darab mézeskalács tanyát a polgármester által elküldött fénykép alapján. Annyira megtetszett, hogy kértek további négyet. A tanyán rengeteg apró részlet van.

Némelyiket csak nagyítóval lehet látni. A kerekes kút még elég nagy önmagában, de a tornác oszlopai és mögöttük a gangot burkoló téglák picikék, és követik például a helyük derékszögű formáit. Külön készültek a muskátlik az ablakokba, a kertrészletbe a fű is. Tizenegy elemből áll a ház, azokat egyenként kellett megsütni, majd összeragasztani.

– Milliméterre megtervezem, hány centiméter legyen az oldala, a teteje, a belső oszlopok. Szerencsére olyan a kalácsom, hogy sütéskor csak fölfelé terjeszkedik, oldalra nem – nem kell szabogatni a szélét. Megsütöm minden apró darabját, utána jöhet a kalácsra festés, színes mázzal díszítés.

Két alapművelet van a mézeskalács-készítésben: a sütés és a díszítés. Erzsébet ma már tanfolyamot is tart mindkettőből. Nem félti a titkait.

Azt mondta, az ő kalácsait nem lehet összetéveszteni senkiével.

Nem titok, keres is a tanfolyammal – de örül, ha más is megtanulja, és lehet, hogy megélhetést is ad a sikerélményen felül.

– Nem mindegy, hogyan gyúrja meg a tésztát az ember. Csak olyan anyag kell hozzá, ami úgyis megtalálható otthon: liszt, porcukor, tojás, méz, szódabikarbóna. Meg habverő. A pontos kidolgozás a legfontosabb. Nem szabad, hogy lyukak maradjanak vagy a teteje felhólyagosodjon. Amikor megsül, a tészta felületét lekezelem egy speciális ehető mázzal, hogy szép fényes legyen. A terülőmázazáshoz írókával körbekerítem, hogy ne folyjon le. Mihelyt megszárad, lehet tovább díszíteni. Az írókát is magam keverem ki. Porcukor, keményítő, tojásfehérje kell hozzá, de nagyon fontos, hogy minden díszítési technikához más-más állagút használok.

Ihletet merít más művészeti ágakból. Festmények, szobrok vagy akár kovácsoltvas kapuk is adhatnak ötletet. Karácsonyra elkészítette a Mikulás szánkóját mézeskalácsból – csak a szarvasok hiányoztak előle. Tervezi, hogy még az idén mézeskalácsra festi Felsőszentiván címerét, ami különlegesen egyedi mézeskalács keretet fog kapni.

A mézeskalács-készítéshez rengeteg türelem kell. Az érseknek ajándékozott könyv másfél hétig készült, az utolsó napokban már 10-11 órát dolgozott rajta. A családja támogatja, hogy egyre több idejét fordítsa erre. A férje a technikai segítője: ő kezeli a mezeskalacsmives.hu honlapot és a Facebook-oldalt, ahol már ezernél több követője van.

Profin beállított fotókat és videókat készít. Szakmai tanácsot is ad – ide tegyél egy pöttyöt, azt másmilyen színűre fesd! Erzsébet hallgat rá, mert jók a gondolatai. A 12 éves lánya örökölte a kézügyességét – szinte megkülönböztethetetlen már a kalocsai minta, amelyet a lánya csinál.

Vörös Szilárd polgármester támogatja; olyan helyekre viszi el, ahol Felsőszentiván vagy a bajai járás bemutatkozhat – például a megyeházára tavasszal. Családi ünnepekre, lakodalmakra jönnek a megrendelések. Piacra nem szeret járni – ott hiába ismerik el, hogy szépek és egyediek az árui, 300-500 forintnál többet nem adnak értük.

Esküvői kiállításokon szívesen szerepel, különösen a szekszárdi volt sikeres. Arrafelé nagyobb kultúrája van a kézművességnek.

Interneten az ország minden pontjáról és külföldről is érkeznek megrendelések.

Ha nem gasztronómia, akkor mi a mézeskalács-mívesség? Erzsébet szerint egy része inkább művészet. Mert amit készít, az különlegesség, amibe ő beleadja alkotói fantáziáját.

Anyagként a mézeskalács is maradandó. A méz konzervál, csak arra kell vigyázni, hogy bele ne másszanak a rovarok. Ha jól be van csomagolva egy alkotás, ellenáll a páratartalom változásának.

Úgy érzi, többre hivatott, mint a könyvelősködés egy zavarosan változó adórendszerben. Folyton újat alkotni – ez önmegvalósítás, amely egyre inkább a megélhetését is fedezi.

– Ha az ember megfest egy rózsát, egy madarat, elkészít egy tanyát, egy traktort, a szívét-lelkét beleteszi, hogy szép legyen. Ez művészet, mert ebben én vagyok benne. Ez vagyok én.
 

Ezek is érdekelhetnek