Elmagyarázó – Bérunió

Legutóbb a Jobbik vetette fel: jól hangzó, de ésszerűtlen és megvalósíthatatlan a bérunió gondolata – vagyis, hogy minden tagországban ugyanakkora fizetés járjon ugyanazért a munkáért.

Ország-világSZF-ajánló2017. 09. 04. hétfő2017. 09. 04.
Elmagyarázó – Bérunió

- Bár a vásárlói árak között nincs akkora eltérés, a fizetésekben jelentős a különbség az Európai Unió tagországai között.
- Nem csak az unión belül, de Magyarországon sincsen egységes bérezés: a különböző régiókban nagyon eltérőek a fizetések. Míg Közép- és Nyugat-Magyarországon az átlagnál magasabb fizetést vihetnek haza az ott élők, addig a kelet- és észak-magyarországi régió sokkal elmaradottabb helyzetben van a bérezéseket illetően.
- Nem csak a bérek között, de a foglalkoztatottságban is hatalmas a különbség régiónként, míg a nyugati országrészben elenyésző a munkanélküliség, ez komoly problémát okoz a keleti területeken.
- A béreket mindig a gazdaság helyzete, a termelékenység határozza meg. Az EU15-ös országokban a cégek bevételének 70 százalékát költik a bérekre, ez az arány Magyarországon sokkal alacsonyabb.
- Bár a magyar gazdaság növekszik, régiós szinten szinte alig: a szlovák, a lengyel, de még a román gazdaság is gyorsabb ütemben nő, mint nálunk. Amíg az egy főre jutó termelékenység nem nő (az elmúlt nyolc-tíz évben sajnos ez a jellemző), addig a bérek sem fognak növekedni. Hogy nem nő a termelékenység, annak oka a munkaerőhiány és a munkát terhelő adó.
- Az unióban nálunk a legnagyobb az adóék: vagyis az alacsony keresetűek is hasonló mértékben adóznak, mint a gazdagabbak.
- A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nagy terhet ró a vállalkozásokra: főleg a kisebb magyar vállalkozásokra.
- Tehát amíg nem növekszik a termelékenység, a fizetések jól látható emelésére sincsen esély; amíg az unió összes tagállamában nem „dübörög” ugyanolyan mértékben a gazdaság, addig a bérunió is csak álom marad.
 

Ezek is érdekelhetnek