Guruló golyók

CEGLÉD SŰRŰN LAKOTT TANYAVILÁGÁBAN többen veszélyben érzik magukat, mivel a vadászok az egymáshoz közeli dűlőutakon autóból vagy autóról lőnek az átláthatatlan erdőkbe, holott a túloldalon gyerekek játszhatnak, felnőttek biciklizhetnek. A helyi önkormányzati képviselő rendőrségi feljelentést tett az ügyben, a lakók pedig a kormányhivatalhoz fordultak. Legjobb lenne azonban békés úton megoldást találni a problémára.

Ország-világBorzák Tibor2019. 04. 07. vasárnap2019. 04. 07.

Kép: Varju Renáta kecskéi között farm tanya állattartás Ceglég Csemő tanyavilág ahol a lakosok kifogásolják a helyi vadásztársaság vadászati szokásait Fotó: Kállai Márton

Guruló golyók
Varju Renáta kecskéi között farm tanya állattartás Ceglég Csemő tanyavilág ahol a lakosok kifogásolják a helyi vadásztársaság vadászati szokásait Fotó: Kállai Márton

Alacsony padokra ültették az ugyerieket. Felnőtteknek kényelmetlen alkalmatosság, ilyeneket óvodások használnak az öltözőkben vagy diákok a tornaórákon. Cegléd határában vagyunk, egy általános iskola aulájában, ahová a tanyarész önkormányzati képviselője fogadóórával egybekötött fórumot szervezett a helyi vadásztársaság és a rendőrség részvételével. Van mit tisztázni. Arrafelé hetek óta beszédtéma, hogy a vadászok a sűrűn lakott területen sokszor az ott lakók életét veszélyeztetve lőnek a vadakra. Hogy ez a mostani találkozó igen gyorsan létrejött, abban lapunknak is része lehet, hiszen gondolata azt követően vetődött fel, hogy foglalkozni kezdtünk a témával, a helyszínen kérdezősködtünk, és minden érintettet meghallgattunk.

A március 29-én, péntekre összehívott összejövetelt megelőzően alig két héttel jártunk először Ugyerben. A homokos dűlőutak mentén közel vannak egymáshoz a tanyák, ez a térség egyik legsűrűbben benépesült része. Nem véletlenül, hiszen az aranyidőkben errefelé virágzott a szőlőkultúra, tulajdonosaik rendben tartották telkeiket. Aztán jött a modernizálás, a tőkéket kiverték, helyükre fákat ültettek. Átláthatatlan erdők nőttek, a vadak elszaporodtak. Megváltozott tehát az ingatlanok rendeltetése: automatikusan vadászterületté alakultak át, arra pedig más törvények vonatkoznak. Holott a házak és lakóik ott maradtak, olyannyira, hogy sok tanya „belelóg” a fasorok közé, s mivel a földutak kétszáz méterenként hálózzák be a területet, nem látni a túloldali parcellában lévő tanyát vagy az arra járók mozgását. Sokan úgy érzik, életveszélyben vannak a vadászok miatt.

A lavinát a 19-es dűlőben lakó Utasi Beatrix indította el február közepén, amikor a Facebook-oldalára feltett néhány általa készített fotót, melyeken jól látszik, hogy egy fehér terepjáró gépjármű hátsó részén kialakított fellépőről egy vadász az erdő felé tartja a puskáját. A poszthoz több mint kétszázan szóltak hozzá, köztük durva megjegyzések is olvashatók.

– Nem ez volt az első eset, most telt be a pohár – mondta bejegyzése kapcsán Beatrix. – Előfordult, hogy a vadász előttünk állt meg az autójával, lehúzta az ablakot, és úgy célzott az erdő irányába. Ezt látva kiszaladt a párom hozzá, szólt neki, hogy ezt mégsem kellene csinálnia. Jött a válasz: ez az ő vadászterületük, joga van itt vadászni. Én ebben a dűlőben nőttem fel pár házzal odébb, sosem fordult elő ilyesmi. Most meg bármikor megjelenhetnek a vadászok és lövöldözhetnek. A sűrű erdő miatt nem látják, hogy a túloldali dűlőben mi történik, jár-e ott gyalogos vagy biciklis, vagy netán a tanyájuk udvarán játszanak-e gyerekek, dolgoznak-e felnőttek a kertben. Meddig lehet ezt engedni? Senki nem akarhatja, hogy tragédia történjen!

Szintén a 19-es dűlőben él Varjú Renáta. A fiatalasszony a fővárosból költözött ide, kecsketartással foglalkozik. Többször találkozott vadászokkal, akik – állítása szerint – már a birtokára is belőttek. Pánikba esett, hiszen kislánya az udvaron szokott játszani. Tavaly ősszel meg a kecskéinek vitte a szénát, amikor észrevette a házától háromméternyire várakozó autót, benne vadászok ültek. Mire felocsúdott, már két lövés el is dördült. A férfiak ki sem szálltak a kocsiból, egyikük a lehúzott ablakon keresztül célzott a tanyával szemközti erdő felé. Renáta beszélni akart velük, de a társaság elhajtott.

Mások is hallják időnként a dörrenéseket. Ruppa Mária a 20-as dűlőben a kezdetektől fogva nem érzi biztonságban a családját. A vadászok egy időben szinte naponta megjelentek a háza környékén. Szólt a rendőrségnek – hiába. Iskolás gyerekeit reggel kikíséri a buszhoz, délután pedig elébük megy. Nemrég hazafelé tartva meglátták a puskás embereket, és félelmükben futásnak eredtek, meg sem álltak a tanyájukig. Az azért mégsem járja, mondja, hogy a három fiút bezárja a lakásba. Még a kutyát sem meri elengedni. Ha a vadásztársaság előre jelezné a vadászat időpontját, nem érné őket váratlanul.

– Lakóházunktól háromszáz méterre, az út mentén egy nádas húzódik, egymást érik a vadászlesek, tehát akik ott vadásznak, pont a mi területeinket pásztázzák – mesélte Varga Éva, miközben térképen mutatta a helyet. – Régebben csoportos vadászatot is tartottak itt, autók jöttek-mentek a réten. Két éve kis híján tragédia történt. Az illető a kocsijából lőtt kifelé, és nem vette észre, hogy az udvaron állok, csak akkor látott meg, amikor elindultam felé. Addigra elsült a fegyvere, hallottam, ahogy a golyó elsüvít a közelemben. Hál’ istennek nem talált el… Mindenesetre elég fenyegető érzés volt! Hívtam a 112-es segélyszámot, de nem történt semmi. A vadászok azt mondják, ez az ő vadászterületük. Az lehet, de az én földem!

Hogy mi minősül vadászterületnek, és mi nem, azt a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló törvény határozza meg. Ezen belül az egyes vadásztársaságok üzemi vadászterületének határát a megyei kormányhivatalok állapítják meg határozat alapján. A bekerített részeket el kell kerülniük a vadászoknak, ehhez viszont az kell, hogy a tulajdonos kivegye a saját területét a vadászat alól, vagyis körbekerítse. Mindazonáltal a vadásztársaság megteheti, hogy a sűrűn lakott tanyás övezetben – mint amilyen riportunk helyszíne – nem él a vadászati jogával. Az ügyben érintett ceglédi Rákóczi Vadásztársaságtól megtudtuk, hogy négyezer hektár területért fizetnek bérleti díjat az ugyeri földtulajdonosi közösségnek, és mivel az állam előírja, hogy évente mennyi vadat kell kilőniük, teljesítési kötelezettség is hárul rájuk. Sok borsot törnek az orruk alá az orvvadászok. Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben nem is a ceglédi vadásztársaság tagjai portyáztak arra, hanem idegenek.

Előzetesen úgy volt, hogy az ötvenkét éves múltra visszatekintő, több kitüntetéssel rendelkező Rákóczi Vadásztársaság képviseletében Zakar Tibor vadászmester nyilatkozik lapunknak, de a találkozóra eljött Ungváry László elnök és Nagy Zoltán gazdasági vezető is, bár ők kevesebbet beszéltek.

– Megtámadtak bennünket a közösségi oldalon, most gurul tovább a golyó – reagált az előzményekre Zakar Tibor. – Ijedtség vagy rosszindulat húzódhat a háttérben. Nekünk senki nem jelezte hivatalosan ezt a problémát. Legalább a helyszínen odamentek volna a vadászainkhoz, hogy tudjuk az esetek pontos időpontját. Amiről a fotók készültek, az teljesen szabályos vadászat volt, egyik társunk járt a helyszínen a mi autónkkal, mindennek nyoma van a beírókönyvben, még azt is tudjuk, mit lőttek aznap. Egyébként nem akkor voltunk először ott. Vadászati idényben általában havonta egyszer fordulunk meg arrafelé, lövés meg háromhavonta, ha eldördül.

A pénteki fórumon kisebbfajta vita kerekedett arról, hányszor és hányat lőnek arrafelé a vadászok, de jobbára normális mederben folyt a megbeszélés. Mindenki el tudta mondani, amit akart. Ennek dacára elérkezett az a pillanat is, amikor majdnem elszakadt a cérna. Utasi Beatrix éppen azt ecsetelte, hogy a lassan haladó autóról három lövés dördült el.

– Ne rázza a fejét! Nem vádaskodni jöttem ide – mondta a vadászmesterre nézve. – Csak egy kérdést teszek fel újra és újra: meddig mehet ez így?

A fiatalasszony azt is elárulta, már bánja, hogy nem videót készített, fényképen ugyanis nem látható, hogy az autó mozgásban volt-e vagy sem. Nem a vadászok vagy a vadászat ellen van, senkit nem szeretne igaztalanul megvádolni, de a tarthatatlan helyzetet meg kell oldani. Ennek érdekében levelet írt a megyei kormányhivatalnak, hogy a sűrűn lakott tanyás határrészt a biztonság és a folyamatos konfliktusok elkerülése érdekében mentesítsék a vadászterület alól, vagyis nyilvánítsák kíméleti területnek.

Horváth Gábor, a ceglédi önkormányzat képviselője az ugyeriek érdekeit szem előtt tartva feljelentést tett a Ceglédi Rendőrkapitányságon foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapos gyanúja miatt. Véleménye szerint a beláthatatlan lőtávok miatt joggal érezheti magát veszélyben a lakosság, amikor a hirtelen felbukkanó terepjárón kapaszkodó vadászt lát tűzkész fegyverrel. A képviselő feljelentését Valkó István rendőr törzszászlós, Cegléd I. számú körzeti megbízottja a lakossági megbeszélésen megerősítette. Mivel folyamatban lévő eljárásról van szó, ennél többet nem mondhatott. Azt viszont megígérte a vadásztársaság képviselőivel egyetemben, hogy a nyomozás eredményéről beszámolnak majd.

– Amennyiben mulasztás történt, annak lesznek következményei. Nem marad el a személyi felelősségre vonás – jegyezték meg a vadásztársaság képviselői.

Zakar Tibor korábbi találkozásunkkor elmagyarázta, hogy az Alföldön teljesen elfogadott és szabályos módszer a fényképeken megörökített jelenség. A magasabbról leadott, elhibázott lövés ugyanis hamarabb becsapódhat a földbe, így nem veszélyeztet senkit. A vadászati törvény egyértelműen rögzíti, mi számít tiltott tevékenységnek, azon túl minden más megengedett, tette hozzá a vadászmester. Hogy pontosan írjuk le, ennek magunk is utánanéztünk: az 1996. évi LV. törvény 71. § (1) 12. pontja szerint a vadászat rendje megsértésének minősül a „légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből való vadászat”. Dr. Heltay István Vadásziskola című könyvében – amely ma is a vadászvizsga tananyaga – így olvassuk: „…ne feledjük, motoros járműből, motoros járműről, mozgásban lévő járműről lőni tilos!” Továbbá egy vadászképzési tananyagban ez áll: „Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.”

Hogyan végződött az egyeztetés?

A körzeti megbízott arra kérte az egybegyűlteket, ha kirívó esettel találkoznak, hívják fel telefonon, és ő azonnal intézkedik. A jövőben a hatóság fokozottabban ellenőrzi, hogy szabályosan történik-e a vadászat. A vadásztársaság tagjai azt mondták, nem igaz, hogy nem lehet őket elérni, ők is várják a bejelentéseket, ha a lakosok szabálytalanságot vélnek felfedezni. A környékbeli vadásztársaságok április 9-én együttműködési megállapodást írnak alá a ceglédi polgármesterrel, és ha van igény arra, hogy egy fórumon bemutatkozzanak, akkor azt megszervezik.

Mindezek szépen hangzanak, és már nem is feltétlenül a kialakult helyzetről szólnak. Ezért Utasi Beatrix visszakanyarodott az alapproblémához:

– Nem szeretnénk, hogy a mi területünkön vadászat legyen. Van-e lehetőség arra, hogy ettől eltekintsenek, hiszen a vadásztársaságoknak módjukban áll lemondani bizonyos területek vadászati jogáról?

Zakar Tibor válasza:

– Nem valószínű, hogy ez meg fog történni. Nincs rá jogi lehetőség.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELEI

Ezek is érdekelhetnek