Hazánk legendás tája

Megannyi történet, mese fűződik Magyarország ikonikus helyszínéhez! Fontos, hogy a következő nemzedékeknek is megőrizzük!

Ország-világVass Krisztián2020. 03. 31. kedd2020. 03. 31.

Kép: 2014.08.28 Hortobagy, Magyarorszag. Harmadik alkalommal kerül megrendezésre a budapesti Vajdahunyad várban a Szürkemarha Vigadalom. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők egyesülete a Hortobágyi Nemzeti Parkba szervezett előzetes sajtóúton mutatta be az állatok élőhelyét, tartásmódját, a hús eredetének védelmét, továbbá a szürke szarvasmarhából készített ételekben rejlő lehetőségeket. A képen Nagy Imre gulyás, becenevén "Smóki". Fotó: Ancsin Gábor, Fotó: Ancsin Gabor

Hazánk legendás tája
2014.08.28 Hortobagy, Magyarorszag. Harmadik alkalommal kerül megrendezésre a budapesti Vajdahunyad várban a Szürkemarha Vigadalom. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők egyesülete a Hortobágyi Nemzeti Parkba szervezett előzetes sajtóúton mutatta be az állatok élőhelyét, tartásmódját, a hús eredetének védelmét, továbbá a szürke szarvasmarhából készített ételekben rejlő lehetőségeket. A képen Nagy Imre gulyás, becenevén "Smóki". Fotó: Ancsin Gábor
Fotó: Ancsin Gabor

„Messze a tárgytalan tér öntésekben fürdik, melyet sápadt arannyal fest a hanyatló nap. Kopasz szigetekről gulyák fehérlenek vagy vadménesek szőrén ragyog fel az estfény; míg távol háttérben magányos árbóczként nyúlik fel egy kútgém.”

Kuthy Lajos (1813–1864) Hazai rejtelmek című, 1846–47-ben megjelenő regényében így írta le a Hortobágyot. A pusztát, mely hazánk jelképe szerte a nagyvilágon.

Magyarország elsőként, 1973-ban létrejövő nemzeti parkja évtizedek óta oltalmazza a táj értékeit. Óvja a Hortobágy, a Nagykunság és a Tisza-tó egyes részeit. Arra törekszik, hogy természeti és kultúrtörténeti értékeit megőrizze, bemutassa.

Ennek társadalmi jelentőségét úgy kívánja tudatosítani, hogy e nemes cél érdekében hasznos létesítményeket üzemeltet. A Hortobágy ugyanis olyan pásztorközösségek által főként legeltetéssel hasznosított kultúrtáj, mely az ember és a természet „hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája”, s mint ilyen, 1999 óta UNESCO kulturális világörökségi helyszín.

Örvendetes hát, hogy a közelmúltban több mint 300 millió forintból fejlesztette természetvédelmi őrszolgálatát a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

A most záruló KEHOP projekt révén új autókkal gyarapodott az intézmény, bővítették a monitorozó eszközparkot, és megújult az őrszolgálati irodahálózat is. Lássuk hát kicsit részletesebben, mi is történt az elmúlt időszakban a Kilenclyukú híd vidékén.

A beruházás keretében új tájegységközpont épült Berettyóújfaluban, Szolnokon pedig felújították a régit, amely nagymértékben segíti a természetvédelmi őrök munkáját. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság emellett 8 pick up és 6 könnyű tehergépjárművet vásárolt.

Ezáltal a nehéz terepviszonyok ellenére is rendszeresebb és jobban szervezhető lett a terepi jelenlét, amely eredményesebbé, biztonságosabbá és tervezhetőbbé teszi a természetvédelmi őrzést.

A fejlesztés a monitorozó és őrszolgálati eszközparkot is szélesítette: optikai eszközökhöz, kutatóhajókhoz, drónokhoz jutott a nemzeti park.

A magyar rangerek így sokkal hatékonyabban tudják elvégezni a terület-ellenőrzéseket és felméréseket. A megszerzett új információk birtokában a szakemberek a természetvédelmi munka mellett tanácsadással segítik a helyben élők, gazdálkodók tevékenységét is.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság összesen 311 millió forintot fordított ezekre a fejlesztésekre az elmúlt eszten­dőkben.

A 2020 tavaszán lezárult projekt hozzájárul ahhoz, hogy jobban és hatékonyabban védhessük természeti kincseinket. Ahhoz, hogy tovább táguljon a hortobágyi horizont az ide látogatók szemében.

Ezek is érdekelhetnek