Hegy(i)menet – Géza és az eltévedt golyó

Gézát a buszon érte a meteorológiai nyár. Reggel némi tétovázás után visszament a házba a kötött sapkájáért, amelyre a világ egyik legismertebb logóját, a Rolling Stones együttes világra kinyújtott nyelvét varrták rá gondos gyermekkezek valahol Bangladesben, és mint később kiderült, jól tette. A kis kristályok, amelyek a külső hőmérsékletet jelezték, tizenkettes számmá álltak össze, kellemetlen északnyugati szél fújt, az eső eleredt.

Előző este, ami pünkösd vasárnapjára esett, Géza megnézte a laptopján Jim Jarmusch 2016-ban készült filmjét, a Patersont, ami New Jerseyben játszódik, egy Paterson nevű városban és egy Paterson nevű buszvezetőről szól. Ez a Paterson egy befelé forduló férfi, egyszerű életet él, csöndes boldogságban. Minden napja ugyanúgy telik, vezetés közben megfigyeli a várost, beszélgetésfoszlányokat kap el, mint holmi strandlabdát, esténként bedob egy pohár sört a törzshelyén, sétálni viszi a kutyáját, maradék idejében pedig filozofikus verseket ír.

Géza az első perctől kezdve azonosult a karakterrel, már attól eltekintve, hogy ő maga dadaista kamaradarabokat gyártott és dúdolt önmaga szórakoztatására, de sosem írta le ezeket, elengedte mindet, mint bölcs szerzetesek holmi homokmandalát a tengerparton. Viszont megerősödött abbéli hitében, hogy ezen a Földön mindenkinek van egy párja, valahol a messzeségben, aki szinte mindenben ugyanolyan, még külsőre is, mintha egy tükrön túl létezne, ahol minden majdnem ugyanolyan.

Géza kényelembe és egyúttal szolgálatba helyezte magát, és gázt adott. Mert vannak olyan szakmák, amelyekben pünkösd hétfője ide vagy oda, dolgozni kell. Lassan kigördült a faluszéli veszélyes kereszteződésből, ahol egy tükör segítette a forgalomban részt vevőket, és Amerikára gondolt. Amerikára, ahol Paterson él, és ahol megint elszabadult az erőszak.

Az erőszakszervezetek erőszakosságán már régen nem csodálkozott, és azt a kérdést sem tette fel magában, hogy a lapostévélopás mint a hasonló esetekben azonnal megjelenő tiltakozási forma mennyiben előszobája egy jobb világnak, amihez persze minden földlakónak joga lenne. De azon már elrágódott kicsit, hogy milyen dolog ez már, hogy még az elnököt is bunkerbe viszik, mint valami sci-fiben.

A jelen persze máris beérte a jövőt, és innentől kezdve sose lesz vége. Itt tartott gondolataiban, amikor oldalra pillantott, és azt látta, hogy egy kertjében ruhákat teregető nő hirtelen összecsuklik. Bikinifelsője pántja körül lassan terjedt egy vörös folt. Ez egy golyó, futott át Gézán a felismerés, és a fékre taposott.